Mire figyeljünk a Chili Paprika gyökérzetével kapcsolatban? - Avagy, minden a gyökereknél kezdődik...

 Még nincs vége a szezonnak, de már nyakunkon a vetés és a 2021. 

 

Ha mást nem, a magokat érdemes beszerezni lassan.  

Saját és a Chili paprika lexikon facebook csoport tapasztalatai alapján, ezt lehetőleg ne magyar oldalról tegyétek, mert sajnos sokan csalódtunk... 

Reklám érték nélkül egyenlőre a  

Semillas.de és a  Pepperseeds.eu oldalakat mondják sokan megbízható forrásnak...

 

Mivel jellemzően a tél a Blogolás időszaka részemről, lassan jönnek az új írások, mert ilyenkor szeretek bezárkózni és lágy zenék mellett kiírni magamból azt amit az adott évben megfigyeltem. 

Tulajdonképpen ez nem is egy Blog, hanem egy napló...  

Ha szeretnél a cikk megszületésének hangulatához közelebb kerülni, akkor ezt a rádiót tudom pl. Ajánlani (mert épp ez szól) https://www.radio.net/s/mixculttechno 

 

Első körben, kezdenék is az alapokkal, mondhatni a gyökerekkel: 

Ha esetleg kételkednél a nagy cserép értelmében...:)

 

Biztos volt már róla szó, de folyamatosan próbálok fejlődni, aminek az eredménye, hogy minden szezon kicsit más. 

 

Vannak dolgok amik beválnak és vannak amik nem. 

 

Ilyen kérdéskör a chili gyökérzete számomra.  

Folyamatosan próbálom megérteni, mert nem kell sok chilikkel eltöltött idő, hogy az ember rájöjjön, hogy az egyik leggyengébb pontja a növénynek a gyökere. 

 

Mondhatni, hogy elég kényes és ha nem fejlődik jól az mindenre hatással lehet. 

 

Itt meg kell jegyezni, hogy nem mindegy mi a cél: 

Legyen pár szem chili, vagy legyen a növény tökéletes, rengeteg terméssel. 

Magyarul legyen a növény olyan, amilyen alapból lenne. 

 

Jellemzően a Nagyi kertjében növögető kis macskapöcse paprikák (legtöbb esetben tápanyag hiányos, stb. Állapotban), gyermekkorban annyira belegravírozódtak minden Magyar ember retinájába, hogy sajnos az lett mindenki viszonyítási alapja, ha chili növényről van szó. 

 

Szeretném leszögezni, hogy nem az a normális! 

 

Tovább kell ezen is tekinteni, hisz a "Magyar" chili Annuum, míg a most divatos extra erős fajták a Chinense fajba tartoznak! 

Ez egy nagyon fontos dolog, mert a Medve és az Egér is emlős, van fülük, szemük, stb. de baromira más állat a kettő. 

 

Ilyen a chili is. Van közük egymáshoz,de attól még eltérőek a tulajdonságaik. 

 

Ebből az adódik, hogy pl. Egy Chinense, vagy Pubescens fajhoz tartozó chili alapból nagyra nő! 

 

Nem azért mert teleltetett, vagy mert agyon van műtrágyázva, hanem mert egész egyszerűen ILYEN! 

 

Ha nem ilyen, hanem kicsi, mint a Nagyi paprikái, akkor valami nem jó. Ez van, ha teljesen más növényhez hasonlítjátok a különböző fajokat/fajtákat... Torz illúziók...  

 

Így alakulnak ki a legendák a Facebookon. 

Olyan dolgokat adnak el sokan működőnek, amik alapjáraton nem működnek, csak azt hiszi, mert van a lelki szemei előtt egy kép, milyen a chili és ha ahhoz hasonlít, akkor minden rendben... 

 

Most, hogy ezt "megbeszéltük" talán érthető az is, hogy miért kell picit "túlkomplikálni" ezt a témát (is). 

 

Sőt, ha őszinte akarok lenni, ezek egyszerű dolgok, csak az általános nézetek mások, ezért tűnhet "túlkomplikálásnak". 

 

Tényleg nem nehezebb, "X" helyett "Y" - t használni, de eredményesebb - próbáld ki!  

 

 

Tehát, a chili gyökérzete: 

 

-Nem szereti a pangó vizet 

-Nem szereti a kötött talajokat 

-Nem szereti a magas hőt 

 

Ehhez a témához kapcsolódó saját tapasztalatok, amik kifejtésre várnak ebben a cikkben : 

 

-Magas talaj EC 

-Túlbuzgó Foszfor utánpótlás 

-Többszöri átültetés 

-Cserép méret 

-Kártevők 

-Kell e perlit, vagy egyéb talaj "lazító"? 

-Milyen pH-ja legyen a talajnak?  

-Egyáltalán mibe kell ültetni a chilit? 

 

Nagyjából ennyi, ami érdekes lehet számunkra és ha legalább a felével foglalkozol egy picit (tényleg nagyon picit), akkor olyat fogsz látni szeptemberben, hogy magad sem hiszed el.  

Éppenséggel elég laza ágrendszerű fajta és nem olyan látványos, de talán érzékelhető rajta pár dolog.

 

Szaladjunk is át egyesével a dolgokon: 

 

Alapvető hiba és félreértés a víz és az öntözés mértéke. 

 

Ez nem egy egzakt tudomány, nincsenek általános dolgok sem.  

Rájuk kell nézni, ill. Meg kell tapogatni a földet, ha nem tudod szemre eldönteni mennyire nedves. 

 

A legideálisabb az, ha nyirkos a közeg. 

Nagyon fontos a víz például a termés méretét tekintve. Sokkal szebbek a termések, ha sikerül eltalálni az ideális öntözést, ami mindig más lesz.  

Ez a gyakorlatban nem ilyen egyszerű, főleg cserépben, mert számításba kell venni a növény és cserép méretét és az időjárást.  

 

Alap szabály, hogy maga a növény mérete a meghatározó!  

Pont ezért jellemző az a hiba, hogy nagy cserépbe ültetés után jól átáztatjuk a cserepet és 1-2,de max. 3 napon belül, csodálkozunk, hogy lefittyedt a növény, pedig csurom víz a földje. 

 

Ilyenkor az van, hogy pangó víz alakul ki, hisz a növény még nem akkora, hogy elpárologtasson ennyi vizet a cserépből és az oxigén hiánya miatt (is) szinte szó szerint, fuldoklik a gyökér.  

 

Fokozatosan kell emelni a víz mennyiségét, nem baj, ha az elején nem ázik át a nagy cserép teljesen, elég ha a vélt gyökér környéke nedves.  

 

Fontos az is, ha esik több napig, ne locsoljuk egy darabig, akkor sem, ha tápozni kell, engedjük visszaállni a vízháztartást, de ne engedjük kiszáradni sem. 

Megoldás ilyen időszakokra a szilárd műtrágya, amit majd az eső bemos.  

Ilyen szintentartásra bőven elég egy olcsó, Genezis speciális kerti zöldség trágya, tartalmaz Kalciumot is és minden alap dolgot. Egyébként én a kerti virágot használom, de a honlapon nem ír abban Ca-t, ellenben a csomagolása igen. Sőt a gyep is jó, mert ha jobban megnézzük, lényegében a nevük amik eltérő.  

 

A sok víz természetesen sok tápelem kimosódásával is jár, ezért a műtrágyázás szükségességét, többek között az öntözés mennyisége és rendszeressége is befolyásolja, illetve a cserép mérete és az adott föld mennyisége.  

 

A sok víz továbbá kedvez a magházpenésznek is. Jellemzően Chinense fajták azok, amik különösen fogékonyak rá, mert míg a mezőgazdaságban 10 évek és több ezer növény szelektálásáról beszélünk 1 fajta nemesítése során...  

A mi esetünkben a chilisek minden spontán létrejött keresztezésnek adnak egy fajta nevet és holnap már a magja megy is a webshopba.  

Semmi "nemesítés" nincs ebben, ellenben nagyon káros, mert kb. A cikkek negyedére nem lenne szükség, ha azt is figyelnék, hogy egy fajta azon kívül, hogy hogy néz ki, illetve mennyire csíp, - például, mennyire rezisztens a gombákra, vírusokra, stb. 

 

De nem akarok eltérni, ezért a lényeg, hogy a sok víz, tud kedvezni betegségeknek is.  

 

Leegyszerűsítve, inkább több alkalommal öntözz, de kevesebb vízzel ha megoldható, mint hogy jól beiszapolnád egyszer 2-3 napra, "megoldva" a kérdést.  

 

Az sem jó, ha hagyod kiszáradni jobban, mert ugyan berohadni nem fog, de a növekedésnek, tápanyagfelvételnek nem a legkedvezőbb, és nem utolsó sorban a termések kisebbek lesznek.  

 

Egyébként esetleg a csípősségnek tesz jót a sanyargatás (tehát erősebb lesz) , de ami olyan fajta az hidd el, nem emiatt fog megsiratni. 

 

A második pont, erősen összefügg az öntözéssel, az pedig az, hogy milyen közegbe van ültetve a palánta. 

 

Mindennek ez az origója. 

 

Az a lényeg, hogy laza, "levegős" legyen, tápanyagdús és a fölösleges víz tudjon elfolyni. 

Az sem baj, ha a cserép is "levegős". 

 

Könnyű ezt mondani, a valóság nehezebb. 

 

Szabadföldben eléggé meg van kötve az ember keze, ezért kezdjük is ezzel. 

 

Van pár talaj típus, de minket az nem is kell, hogy érdekeljen, mindössze két egyszerű dolog számít: 

 

Könnyen, vagy nehezen tudod felásni, 

Illetve ha esik az eső pikk-pakk sárban dagonyázol, vagy sem. 

 

Ha sima ügy a felásás és nem cuppansz bele a sárba egy kis víztől, akkor téged a továbbiak nem kell, hogy érdekeljenek, mindössze a tápanyagutánpótlás lesz majd érdekes számodra, mert nagy valószínűséggel laza, jó vízáteresztésű a talajod a kertben. 

 

Minél lazább és levegősebb, úgy, hogy még a víz is jól tud mozogni a földben, annál jobb lesz a chilinek.  

 

Ezt nem tudom jobban leegyszerűsíteni. 

 

Na de, mi van akkor, ha nem az igazi a talaj? 

 

Két dolog van: 

 

Nem foglalkozol vele, elfogadod, hogy a növények rovására fog menni, esetleg a kapálgatás illúziójával próbálsz lazítani a talajon felszínesen. Egyébként használ a kapa is, de ha alapból jó a talaj az minden kapát felül fog múlni.  

 

Másik opció, hogy megpróbálsz kezdeni valamit a helyzettel. 

 

Ha kezdenél vele valamit, akkor valamilyen módon lazítani kell a talaj szerkezetén. 

 

Itt azért nem mindegy, hogy hány darab chiliről beszélünk, mert pár darab esetén rossz kerti adottságokkal, szerintem nem érdemes ezzel bíbelődni, kell pár darab, minimum 40cm átmérőjű cserép és kész. 

 

Tehát, ha egy komplexebb zöldségeskertet tervezel, esetleg kistermelő szeretnél lenni nagy célok nélkül, de eredményes, akkor a továbbiak érdekesek lehetnek. 

Ha mondjuk épp hektárokon szeretnél chilizni, valószínűleg nem ezt az oldalt olvasod, de ha mégis, akkor az a legjobb megoldás, ha olyan földet veszel, ami alapból megfelelő, mert az a legegyszerűbb.  

 

 

Minap hallottam egy olyan szerről, hogy Transformer és elvileg tényleg tud segíteni a kedvezőtlen talaj problémákon, de a jó közegeket is jobbá tudja tenni. 

 

Ha nagyon nincs kedved máshoz, egy próbát megér. Én mondjuk nem tudom, hogy tud ez működni, de zárójelben gondoltam megjegyzem, hátha valakit érdekel. 

 

 

Ha nagyon gyatra a föld egy megoldás van, hogy adunk hozzá valamit, ami jobbá fogja tenni. 

Tulajdonképpen több verzió is van, de nem akarok lehetetlen dolgokat írni, maradjunk a legegyszerűbben beszerezhetőknél: 

 

Tőzeg+Trágya. 

Minél több annál jobb és lehetőleg minél mélyebben legyen eldolgozva a talajjal ősszel.  

 

Ha nem is megy elsőre, de ha évről évre kap pluszba ezeket a talaj, akkor mindenképp minőségi javulás várható. 

 

Ha van saját komposzt, nyugodtan lehet használni azt is. 

 

Nagy divat a mélymulcsozás és éppen ezért nem is hagynám ki. 

A talaj életen kívül, szerintem az egyik leglényegesebb itt is, hogy laza szerkezetet kapunk és a gyökerek könnyebben haladhatnak a a tápanyagok után. Ez természetesen nem csak a chilinek kedvez. 

 

Gyakorlatilag ezt úgy kell elképzelni lesarkítva, hogy csinálsz egy "komposzt" alapot, ami ahogy bomlik úgy lesznek egyre jobbak a körülmények, az ezzel arányosan növő chiliknek. 

 

Mivel lassan Júniusban ültetünk ki, az "ágyat" érdemes Március környékén előkészíteni, hogy kezdjen "érni" a Szalma addigra. 

A mélymulcs legyen tényleg mély!  

Sokan úgy értelmezik, hogy magát a növényt beültetik a földbe és köré szórnak egy kis szalmát, ami utána mindent megold.  

Gyakorlatilag viszont a szalma és marhatrágya keverékébe kell ültetni és maga a közeg pedig ennek az egyvelegnek a komposztált formája lesz. 

 

 

Első évben egy alaposan felrotált talajon látom értelmét kezdeni, mert kelleni fog pár év, hogy Beálljon a rendszer. 

 

Negatív lehet az, hogy a szél széthordja a szalmát, továbbá a kártevőknek, betegségeknek kedvezhet a teleléshez egy "puha szalma paplan" , de viszonylag olcsón ki lehet hozni cserébe.  

 

Lényeg a lényeg, lazítani kell a talajt. 

 

Én még nem láttam jó termőföldet, tehát teljes földcserét nem ajánlanék jó szívvel, mert ugyan ott lehetsz vele, ahonnan elindulnál. 

 

Bár a föld mozgatása az új nézetek alapján nem előnyös, mert felborítja a rendszert, - mégis célszerű minél mélyebben fellazítani a talajt, mert a chili mindenképpen meg fogja hálálni, ha tud haladni a gyökere. 

 

 

Nincs ez máshogy a cserépben sem. 

 

Itt annyival egyszerűbb a dolog, hogy tudjuk mit teszünk bele. 

 

Sok irányból közelítettem már meg a témát, ezért most a legegyszerűbb verziót írnám csak le: 

 

Tőzeg (minél barnább, annál jobb) 

+ 

Marhatrágya 

Érett, szinte por állagú marhatrágya a benti időszakra, mert ez nem olyan erős és nem is büdös.  

Frissebb trágya mehet a kiültetéshez. Ennek lesz szaga is és jóval erősebb is, ezért csak óvatosan vele. 

 

Ha van komposzt az is jó, illetve hosszú hatású műtrágya is kerülhet bele. 

(Ezekkel gyakorlatilag buffereljük a tőzeget) 

Teljesen feleslegesnek tartok minden mást. 

 

A következő opció még a kókuszrost és pl. A készre kevert Plagron földek. 

A kókusz 2021 alapja lesz, ezért arra később térnék ki.  

 

Természetesen a kiültetéshez 40 cm, vagy nagyobb átmérőjű cserepeket KELL használni. 

Az egyik oka, hogy legyen a gyökereknek helye, a másik pedig az, hogy sokkal könnyebb az öntözés, a nagy cserép nem szárad ki estére teljesen.  

 

Továbbá nem borogatja a szél és akad még pár előny... 

 

Ha az az érved, hogy nincs helyed ekkora cserépnek, akkor nincs helyed a növényhez sem. 

 

Ha netalántán tényleg nincs helyed, de fanatikus vagy, akkor érdemes a kisebb cserépben a tőzeghez keverni egy kevés általános virágföldet, mert minimális lassíthatja a kiszáradást, cserébe agyagosabb és tömörebb lesz a szerkezete... 

De egy bizonyos növény méret után mindegy mi van a cserépben, simán kiszárad, ha kicsi.  

 

A marhatrágya azért fontos, mert a tőzegben se nagy élet, se tápanyagok és a szerves trágya erre tökéletes. Alapvetően viszont nem jó a kényesebb chiliknek, mert a Nitrogén többlet miatt könnyeben fordul elő virág-dobálás. 

Ezzel azonban nem kell foglalkozni egészen kb.  a 3 pár "Y" elágazásig maximum. Tudom, hogy sok fotón már az első Y-ban tömörödnek a chilik és ez jól néz ki, de ha picit toljuk a Vegetatív időszakot, akkor sokkal többet fogunk nyerni, mint azt a pár szem chilit, amit hagyunk veszni. 

Ezért nem kell megijedni, ha nem kötnek a virágok, csak dolgozik a trágya, ami kb. Addigra ki is mosódik megfelelő szintre, mikor amúgy is elkezdjük a tényleges tápanyagutánpótlást. 

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez fajtajelleg is, van amire a trágya nem lesz hatással egyáltalán és simán bekötnek a virágok. 

Pár év chilizés után a személyes véleményem az, hogy azok a fajták amik gyatrán kötnek, azok rossz fajták és ki kell húzni a listáról egész egyszerűen. Sajnos nehezíti a dolgot a kontrolálatlan vetőmag áramlás és gyakorlatilag azonos nevű fajták között is tapasztalható olyan, hogy az egyik helyről vett mag bőtermő, míg a másik nem. Ennek egyszerű az oka, valószínű két fajtáról van szó, csak hasonlítanak a névadó chilire és ezért rá is húzták azt a nevet. 

Ez egyébként a műtrágyázás szempontjából lehet félrevezető, mert ami az egyiknél működik, a másiknál lehet, hogy nem fog, pedig ugyan azon a néven vettük a magokat... 

 

Lényeg a lényeg, legyen laza a közeg és ne úgy fogjuk fel, hogy majd a föld az, ami megold mindent és legyen benne minden földi jó, mert örök kifogyhatatlan tápanyagforrás egy jó föld...mert nagyon NEM!  

Egyszerű a logika: a cserép nem szabadföld, végesek a lehetőségek, plusz azzal nem szoktatok számolni, hogy a tápelemek bizony mozognak a talajban és minden locsolással ki is mosunk elemeket a földből és mindenképpen kell pótolnunk a kimosott és a már felvett tápelemeket, nincs olyan opció, hogy nem kell.  

 

Gyakorlatilag nem is kellene föld a gyökereknek, aki próbálta már a hidroponikus megoldásokat azok biztos értik már, miért inkább közegnek hívjuk azt amiben a gyökerek vannak, - mert szinte mindegy hol vannak, ha van elég oxigén és felvehető tápanyag. 

Itt egy saját tapasztalat: Hidroban előnevelt chilik, gyökérzete a szezon végéig jobban fejlődtek, mint az egyből tőzegbe ültetett társaiké. Meglepődve tapasztaltam ezt, mert azt hittem, hogy megsínylik azt, hogy vízből "földbe" kerültek, de nem. 

Sokkal erősebb gyökérzet a hidroban előnevelt chilinél.

A hidro-kosár, nem jelentett problémát.

 

 

Próbáltam tudatosan a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásokkal szemléltetni, hogy alapozhatod meg a gondtalan szezont, 

Most jöhetnek az apróságok: 

 

A hő: 

 

Nagyon nem bírja a chili gyökere a meleget. Konkrétan a friss részei bebarnulnak/elhalnak tőle rosszabb esetben. Ez azért érdekes, mert így nem fogja ellátni rendesen a növényt és azt vesszük észre, hogy indokolatlanul kókad a chili. 

Ezért sem érdemes spórolni a cseréppel, mert minél nagyobb, annál kevésbé melegszik fel, benne a föld. 

Ha jobban megfigyelitek a napos oldalon kevesebb gyökér képződik... 

Amennyiben lehetőség van rá, a cserepes növények cserepét árnyékoljátok és ne az egész növényt. 

 

Magas talaj EC: 

 

Ez egy érdekes sztori, mert ezt bizony nem látjuk, csak szintén akkor, ha már a növénnyel van valami probléma, pl. Szintén kókad a melegebb órákban (itt megjegyezném, hogy egy szinten természetes egy enyhe kókadás). Szintén károsodhat a gyökér, továbbá ha bizonyos elemből sok lesz a talajban, akkor különböző hiánytünet formájában jelentkezik a növényen is. 

 

Gyakorlatilag ebben az esetben is az a helyzet, hogy nem számolunk a tápelemek mozgásával. 

Úgy kell elképzelni, hogy van amit felvesz a növény gyorsabban és többet, van amire nincs annyira szükség és az ott "tengődik". 

Továbbá van ami könnyebben mozog a talajban és kimosódik hamar, van ami nehezen mozog és fel tud torlódni. 

 

Ezt akkor lehet megfigyelni, mikor nagyon lelkesen tápozunk és szemmel láthatóan sikeresen, majd egyszer csak valami hiánytünet alakul ki. 

Egyébként a Volldüngert használók szaladnak bele ebbe a leggyakrabban, gondolom azért, mert nem tud jól oldódni és amik nem oldódnak jól, telítődnek, majd nagyobb dózisban kezdenek feltárulni. 

 

Szóval mikor műtrágyáztok erre is kell figyelni. Nincs szükség egy jól megválasztott cserép esetében max. 2-3 hetente tápozásra! Sokkal költséghatékonyabb is... 

 

Cserép méret: 

 

Nagyon megosztó ez a kérdés, pedig semmi értelme ezen gondolkodni, minél nagyobb, annál jobb. 

Számít a méret! 

 

Palántázni 2-6 literes rózsa cserepekben (magas, négyzet alakú) javallott, mert a kezdeti gyökérméret, meghatározó lesz később is. Nem szárad ki fél nap alatt és tápozni is kevesebbet kell, stb. Előnyei vannak a nagy cserépnek. Nyilván több helyet foglal, de ez egy hobbista blog, több ezer növényt nem így kell megcsinálni, hisz ott más elvárásoknak kell megfelelni, de hobbiból "maxoljuk" ki, amit ki lehet. 

 

Kiültetéshez inkább átmérőt írnék már, ami minimum 40 cm legyen, de inkább több. 

 

 

Többszöri átültetés: 

 

A cserép méretéhez kapcsolható a többszöri átültetés kérdése, amire csak azért térek ki, mert egyes csoportokban még mindig buzdítanak erre kezdőket. 

 

NINCS értelme többször ültetni, mint amit a logika megkíván! 

 

1. 1. Fázis a vetés, ami lehet tálcába, kis cserépbe, bármibe. Kettő dolog miatt van értelme a magot nem egyből nagy cserépbe vetni: 

-Könnyebb kezelhetőség, csíráztatásnál. 

-Sziklevél alatti rész előnyös, ha föld alá kerül, mert különösen jól gyökeresedik ezért jobb kicsiben kezdeni, hogy egy átültetés legyen, miután az első pár igaz levél nagyjából kifejlődött. 

Itt jól látszik, hogy nem csak a sziklevél alatt, de még felette is képes gyökeret hozni a Chili, ha esetleg föld alá kerül.

 

2. 2. Fázis a Palánta időszak, amihez én 6 literes cserepeket használok ezért, ha már megjelentek az igaz levelek, akkor sziklevél tövéig megy a föld alá. Fontos az igaz levél megjelenése, mert utána a sziklevél alatti szárrész már minimálisan nyúlik, nem "mászik" ki a föld alól. Gyakorlatilag csak ezért ültetem át, hogy a gyökér felületét ezzel is növeljem, illetve itt is igaz, hogy a nagyobb cserép, nagyobb/erősebb palántát fog eredményezni. 

 

3. 3. Fázis a végső kiültetés és egyben a Második átültetés, a lehető legnagyobb cserépbe. 

 

Nagyjából ennyi az értelmes átültetések száma, nem tartom indokoltnak a növény több stresszelését ilyen téren, kivéve, ha az a cél.  

 

 

Foszfor: 

 

Google első helyeztt a Foszfor (P) mint híres, gyökeresedés segítő elem. 

Egyébként nem csak az, hanem a Kalcium is például, de a lényeg legyen most csak a Foszfor. 

 

Évek óta próbálgatom ezt az elemet és tudományos kísérletek híján, saját tapasztalataimra alapozva azt kell mondanom, hogy a Chilinek (Chinense fajták elsősorban, amiről beszélek) NEM tesz jót a Foszfor többlet starterként. 

Nincs szükség foszfor dús kezdetre, esetleg csak virágzásban/termésben elszórtan, akkor sem rendszeresen. 

 

Szerintem sokkal eredményesebbek a Root és az Enzym nevű tápok, amiket például a Gomoa.net-en lehet találni.  

Ezekkel sokkal biztosabb eredményeket értem el túladagolások nélkül. 

Szerintem a Foszfort nagyon könnyen túl lehet tolni a chilinek és ezzel szemben, akkora nagy csodát nem tesz hozzá a történethez. 

Természetesen vannak Foszfor többlettel komplex műtrágyák, amik inkább mondhatóak jobb opciónak, ha mindenképp szeretnél plusz foszfort a palántáknak, de a Mono Foszfor tápot, esetleg PK tápot semmiképp nem javasolnám.  

A pH csökkentéshez használt Foszforsav is szintén zenész. Ha furcsaságokat figyelsz meg, akkor első körben, nyugodtan gyanakodhatsz arra is. 

 

Tehát, ha engem kérdeztek a foszfor maximum később lesz érdekes, de minden esetben maga a komplex műtrágya NPK aránya legyen más, külön nincs szükség Foszforra és PK műtrágyákra sem. Utóbbi esetleg akkor lehet érdekes, ha már mindent próbáltál és nem köt be a virág, vagy nincs is virág, igaz ez jellemzően árnyékos helyen lehetséges, vagy durva Nitrogénezés miatt... 

Mint mondtam, az akkor inkább kerüljön a rossz fajta kategóriába, ha nem köt, legalábbis szerintem. 

 

A talaj pH: 

 

Itt is nagy félreértések szoktak lenni... 

5.5 és 7.5 pH között bőven jók vagyunk. 

 

Alapból sok tőzeg savanyú, ettől nem kell megijedni, mert ezek a pH értékek nem szentírások. 

Kifejezetten jobb szerintem savanyú tőzegbe kezdeni a dolgokat, ugyanis azt a lúgos csapvízzel úgyis meg fogod változtatni.  

Szerintem fölösleges a talaj pH értékeit méricskélni, az már nem fog hozzátenni, elég ha a tápozásnál beállítjuk a víz pH értékét, hisz a műtrágyák is befolyásolják azt. 

Itt ami a lényeg, hogy azzal kell számolni, hogy a közeg pH értékét nem szabad fixre venni, mert az is változik a hozzáadott dolgok miatt (víz, műtrágya,stb.) 

A pH beállítását a műtrágyán javasolt értékekhez igazítva, nem fogjátok elrontani az a tapasztalat. 

 

 

A kártevők: 

 

A gyökér szempontjából nem nagyon jellemző ilyen probléma. 

Esetlegesen a tőzeglégy lárvája lehet gond, ami ellen kontakt szerrel, légypapírral, pókhálóval, vagy ami szimpatikus lehet védekezni eredményesen. 

A föld kiszárítása is lehet megoldás, mert akkor elpusztulnak elvileg a lárvák, gyakorlatban viszont nem old meg semmit, mert ezek valahonnan mindig újra tudnak termelődni. Az alapanyagok sütőben sterilizálása is lehet opció, de akkor a hasznos életet is megölöd vele, ezért szintén nincs értelme. 

 

Személy szerint én ezért (is) fogom kipróbálni a kókuszt, mert abban nincs biztosan semmi, már csak a porított szarvasmarha trágya, ami gyanús, mint forrás, de abból meg nem szívesen engednék, mert az jó ha van benne. 

 

Ezenkívül gombák és a föld felszínén keletkező penész, ami előfordulhat. 

 

Mind a kettő elkerülhető, a megfelelő öntözéssel, ami azt jelenti, hogy nem sok, továbbá ha a hőmérséklet állandó és lehetőleg 20 Celsius plusz. 

 

Ha esetleg nem, akkor ezek kezelésére alkalmas szerekkel, eredményesen orvosolható a probléma. 

 

 

Azt gondolom, hogy az "egyáltalán mibe kell ültetni a chilit" kérdését, a többi részben kifejtettem, ezért a számomra legérdekesebb részt hagytam utoljára... 

 

Azért érdekes, mert ellentmondok saját magamnak is ezzel majd: 

 

Kell e Perlit, vagy egyéb lazító az ültetőközegbe? 

 

Nos... 

Évek óta próbálgatom a perlitet és a Riolit tufát, illetve némi Alginit is van a keverékben amit használok, de az elenyésző a témát tekintve, ezért azzal nem számolok most. 

 

Először is mire jók ezek, azon kívül, hogy lazítanak a talajon?: 

 

Mind a kettő megtartja a vizet, tápanyagokat is azzal a különbséggel, hogy a Tufában alapból vannak is, míg a Perlit ilyen szempontból sterilebb. 

 

 

Próbáltam olyan módon őket, hogy 

-Összekevertem teljesen a földdel 

-Pár centis réteget képeztem belőlük a cserépben 

-Legalulra tettem egy réteget 

-Alsó földréteggel összekeverve csak 

 

 

Arra a következtetésre jutottam, hogy ha jó alapból a közeg, laza szerkezetű, levegős, tömörödésre nem hajlamos, megfelelően öntözünk akkor az ég világon semmi értelme ezeket belekeverni a talajba. 

 

Ha nagyon rossz  a talaj az az igazi fekete, "zsíros", cuppanós, akkor sincs értelmük, mert nagyon sokat kell bele rakni, hogy érjen valamit, de akkor már miért nem egyből jó talajba ültetünk, ahelyett, hogy toldozzuk a rosszat? 

 

Ezért lazításra fölöslegesek cserépben, szabadföldben inkább van értelmük. 

 

A gyökérképzést tekintve, akkor volt látványosan jobb, mikor önálló réteget képeztem belőlük, tehát csak perlitben több gyökér volt, mint a perlit-föld keverékben és ugyan ez igaz a tufára is.  

Tehát ha sok van, akkor észlelhető a több gyökérzet, de két nagy hátránya van ennek. 

Az egyik az, hogy hamar kiszáradnak, plusz szerintem felborítják az elemek vándorlását és könnyeben felhalmozódnak káros szinten, de gyökeresedés szempontjából kijelenthető, hogy akkor van értelmük, ha sok van a talajban, ellenkező esetben, akkora eltérés nincs. 

 

Bár a vízmegtartó képességük miatt is kedveltek, én nem vettem észre ilyen szempontból pozitív hatást, sőt szerintem hamarabb kiszáradtak azok a cserepek, amikben több volt ezekből. 

 

Összességében segíthetnek, de chilik szempontjából én nem mondanám, hogy létszükség. 

A Riolit Tufa mint ásványi-trágya jó opció viszont, de azt nem igen lehet kapni, ezért a továbbiakban azt is lehúzom a listáról. Mint érdekesség volt már róla szó, de ennyi pont elég, mert úgy sem sokakat érint. 

 

Illetve a talaj pH-ja szempontjából lehetnek pozitív hatással... 

 

 

A félreértések elkerülése érdekében a mondandóm lényege az, hogy Működik mindegyik, de ha alapból jó talajt választunk, akkor pl. A perlitre szánt pénzzel inkább pótold ki a műtrágya kereted és egy jobb márkát válassz, mert többre mész vele. 

 

 

És akkor remélem jól felspanoltam mindenkit a folytatásra, ami ültetőközeg tekintetében a Kókuszrost lesz, mert magamat mindenképp.

 

Apropó ültetőközeg, nézzétek el nekem, hogy a cikkben jellemzően földnek, talajnak és társainak hívtam a közeget, amit az írásban tőzegnek jelöltem meg, pusztán az egyszerűség és érthetőség kedvéért, hívtam nem tőzegnek, illetve azért, mert nem feltétlen akarom korlátolni a dolgokat csak tőzegre. 

Azért tőzeg egyébként, mert az a legkönnyebben beszerezhető. 

 

Tápanyagdús, jó vízáteresztő képességű, levegős, laza közeg! 

Ennyi a lényeg, most erre akartam felhívni a figyelmet mindössze...