Palánta ültetőközeg

Legutóbb a cserepekről volt szó, ahol ígértem, hogy lesz külön írás arról is, mi is kerüljön beléjük.  (most a palántázás időszakához)

Gondolkodtam azon, hogy milyen irányba vigyem a dolgot...

Mondhatnám azt, hogy irány egy Grow Shop-ba ott lesz minden és mindenki boldog lesz. (ez mondjuk így nem igaz)

Mivel ez nem egy marketing célú oldal, ahol a cikkek valójában a saját termékeimre épülnek és a megoldást is azok jelentik. Arra jutottam, hogy miért írnék konkrét márkákat, mint ahogy bármelyik "ál" reklám blog teszi. 

Inkább ismerjük meg mit is érdemes figyelembe venni ebben a témakörben, hogy aztán maga tudjon dönteni az ember, bárhol is vásárol.

Na meg, van pár tévhit, fél igazság, stb. amit érdemes lenne egy helyen tisztába tenni.

Tehát, milyen közegbe ültessünk? 

Itt egyből X-Y márkákat sorolna a többség, mondván az jó föld!

De mihez, milyen céllal?

Nem ugyan az való a palántának mint a végső cserepekbe kerülő növényeknek!

Van az a tévhit is, hogy minél feketébb és "zsírosabb" a föld, annál jobb is, már csak locsolni kell mint az állat. 

Minél feketébb és rögösebb a föld, annál biztosabb, hogy nem lesz jó a chilinek, hiába volt drága.

Ami kell nekünk, az legyen inkább barna színű, laza szerkezetű, csomóktól mentes. Magyarul, biztos, hogy tőzeges alapokon fog állni a földkeverék.

A tőzeg azért tud jól működni, mert lazább szerkezetének köszönhetően, öntézés hatására nem tömörödik be olyan jelentősen mint pl. Egy agyagos föld, így a növény gyökerének a fejlődését nem hátráltatja.

Hátránya, hogy nem sok tápanyaggal rendelkezik, továbbá ugyan jól felveszi és tartja is a nedvességet adott körülmények között, a nyári nap melege, vagy akár a pára mentes fűtött panel körülmények között is könnyen kiszárad.

Ebből adódik, hogy önmagában ez sem lesz jó, keverni kell mással, ha jó munkát akarunk végezni.

Látszik, hogy a vízháztartás, a tápanyag utánpótlás és a közeg szerkezete a 3 fő csapásirány, amikkel érdemes játszadozni, figyelembe venni a különböző ciklusokban.

Általában a Perlit, ami szóba jön mint megoldás, ha túl kötött a talaj.

Keverjünk, hozzá egy kis perlitet és minden jó lesz.

Az első "pofon" ezzel kapcsolatban akkor jöhet, mikor megveszi az ember a drága földet, amiben van pár szem perlit is, bízva abban, hogy így minden meg van oldva és azt tapasztalja, hogy a kis palánta nem nő, de cserébe sárgul. 😕

Sajnos a perlit sem tud megoldás lenni egy rossz földel, illetve számít az is mennyi perlit van. Számít az is, hogy a perlit elég jól felveszi a vizet. Ha a föld is "cupákos" és még a perlit is megszívja magát, akkor rossz esetben egy gyökérrohasztót is létrehozhatunk.

Nem érdemes toldozni a rosszat, mert összességében nem lesz olcsóbb.

Ezért legyen a kezdő Pont a tőzeg (barna), amit példákkal, próbálok felépíteni, használható közeggé. - A vettem egy legrosszabb földet, hogy csináljunk belőle jót, szinttel nem szeretnék foglalkozni, mert nincs értelme.

Egyébként ha nagyon nincs tőzeg a környéken, akkor olyan zsákos földet érdemes venni, ami a legkönnyebb. 🙂 Nem kell törődni azzal mi van rárajzolva! Minél könnyebb, annál valószínűbb, hogy tőzeges.

Visszatérve a perlithez, azon kívül, hogy lazítja a talajt, vizet köt meg és a tápanyagok kimosódását is hátráltatja. KB. Ennyi jót kell tudni róla, amivel érdemes számolni.

A rossz benne, hogy érdemben nem tartalmaz tápanyagokat ez sem, így a tőzeg+perlit önmagában nulla, viszont a fiatal gyökerek jól tudnak benne haladni.

Szerencsére vannak a perlitre is alternatívák, amik hasonló tulajdonságok mellett, tápelemeket is tartalmaznak.

Ezek után picit jobban utána kell menni, de érdemes...

Én Riolit Tufát használok egyébként, ami szintén tart meg vizet, lazítja a talajt is és még tápelemeket is tartalmaz.

A Zeolitok, Alginit, Vermikulit és egyéb Ásványi trágyák világában érdemes elmerülni, körülnézni mi beszerezhető és milyen formában, melyik, milyen elemeket tartalmaz, stb.

(hidrósoknak is érdemes kevergetni, összehasonlítási ezeket az ásványokat, nem csak perlitben, vagy agyaggolyókban áztatni azokat a gyökereket)

Mivel a Tufa ritkább a boltokban mint a Perlit, ezért a Példában maradok a Tőzeg+Perlitnél, amihez mehet Alginit és némi Meliorit II is. Ezek arányát saját maga döntse el mindenki, mivel sok megoldás lehetséges. Ez most inkább arról szól, hogy van ilyen is!

Most már vannak tápelemek is a cserépben (igaz, még nem elegen, hisz van ami nincs ezekben), mindeközben a közeg laza maradt.

Másik dolog, hogy a legtöbb helyen savanyú tűzeg van, amivel alapból nem kell foglalkozni, mert inkább jobb a chilinek, mint a lúgos. (szerintem) Ill. Azért sem kell foglalkozni ezzel, mert a csapvíz, alapból felrúgja a dolgokat és hamar minden meszes lesz.

De ha mást nem, ezek az ásványok is elbillentik a pH-t.

Mivel még nem teljeskörű a tápanyag ellátottság, némi hosszú hatású műtrágya is szükséges. Fontos, hogy ez nem azt fogja jelenteni, hogy kiültetésig nem is kell tápozni, mert de!  Bele kell számolni azt is, hogy a palánta cserepek nem olyan nagyok, könnyebben kimosódnak a tápelemek a "földből", igaz jelen esetben nem olyan könnyen kimosható állapotba kerültek be, de pl. a Nitrogénben nem lehet bízni. 

A talajélet sem egy elhanyagolható kérdés. Mivel a vetés télen van, korlátoltak a lehetőségek. Némi komposzt bekeverése nem lenne hátrány pl., hogy egy kis élet is kerüljön a cserépbe. Marhatrágyára, mondjuk a lakásba nekem annyira nem vonzó... 

És természetesen léteznek gombák, baktériumok, stb. Amikkel belocsolva, némi életet is vihetünk az ültető közegbe "mesterségesen".

Viszont ez inkább a végső helyükön lesz érdekes.

A magvetéstől a kiültetésig ebben a keverékben nyugodtan lehetnek a chilik. Természetesen tápozni is kell majd, de az egy következő cikk.

Térjünk ki a növényre picit:

Sokszor hallani, hogy a kis chili kezdeményeket nem szabad tápozni, plusz amúgy is eltartja magát a sziklevélből, de a föld is tele van tápanyaggal.

Az igaz, hogy rendelkezik a növény saját tartalékokkal, de mindig azt mondom, hogy ha ezekre akarná alapozni az életét, elsőnek nem gyökereket növeszt. (igen, az elsőnek kibújó kis fehér fütyi a magból az a gyökér.)

Tehát ne várjuk el a sziklevelektől, hogy októberig neveljék a növényt. Nyugodtan lehet tápozni akár korán is, csak kevesebbet sokkal, ill. Megfelelő műtrágyákkal.  Persze egy megfelelő földkeverékkel egyszerűbb az élet, ill. Alapból meghatározza a tápozás kezdetét és módját, hogy mibe ültettünk. A jelen példában, nem lesz rossz sorsuk a palántáknak, mert átlagban tőzeg+műtrágya esetleg plusz perlit is bőven működik, ezért is ez a "kezdő szett" az illusztráción.

Egy átlag mezei rosszabb földben, sincs olyan sok tápanyag, de ha van is, olyan kötött, hogy úgy sem tudja felvenni a legjobban a növény (sok esetben láthatjuk ezt).

Ilyenkor kezd sárgulni a legtöbb esetben az ifjú csemete.

De vannak direkt olyan keverékek, amikben nincs tápanyag a még nagyobb kontrollt téve lehetővé. Itt pl. szintén az elejétől KELL tápozni.

A fiatalabb növények tény, hogy könnyebben túltolhatók táppal, ezért kezdésnek nem érdemes ilyen földekkel kezdeni.

Pl. A kókusz rost is ilyen. A példa keverékbe egy kis kókusz rost sem baj ha kerül, de önmagában igen csak bonyolultabb lenne.

Mivel hosszú lett ez az írás, egy másikban lesz arról szó, hogy a végső cserépbe mi kerüljön, ahol az lesz a cél, hogy a föld alatt minél jobb legyen az élet, a most említett tulajdonságok mellett.

Az illusztráción látható egy alap kezdő szett, a legkönnyebben beszerezhető megoldásokból.

A cikkből remélem kiderült miért pont ez a 3 dolog, és remélem az is kiderült, hogy milyen úton induljon tovább az, aki ennél is többet tenne a növényeiért. 

Pontosítások várhatók még biztos, mert lehet még mit írni a témában.