Palánták tápozása 1. - alapok

Mai menü, a palánták tápozása.

Elöljáróban annyit, hogy sok lesz a magyarázat, de ennek látom értelmét. Viszont annyira komplex a dolog, hogy kapott egy saját menüpontot, ahol megpróbálom leírni majd azt is, amiről itt most nem esik szó.

➡️

Nagyjából kiderült az előző írásban, milyen közegben érdemes palántákat nevelgetni és remélem az is, miért pont azokban és miért pont úgy.

Igaz, mutattam konkrét legegyszerűbb kezdő szettet is, de mivel rengeteg verzió van, így állapodjunk meg egy laza, tőzeg alapú földkeverékben, amiben Minimum van perlit, jobb eset, más ásványokkal is van lazítva és van benne hosszú hatású műtrágya is. Tehát ez legyen az alap!

Itt megállnék egy pillanatra, mert ugyan azt írtam legutóbb, hogy a lakásban nem bíbelődnék trágyával, de minap használtam Green Bull szárított marha trágyát és azt kell mondjam nem büdös, nincs benne semmi negatív. Ellenben jó a szerkezete és a megadott tápelem tartalom is kedvező. Úgy, hogy mint szervesanyag utánpótló a "talajunk" javítására jó lehet.

Sajnos ez már az a pont, ahol sok dolog szétcsúszik, mert ha a közeget sikerült is jól kitalálni, még rengeteg dolog tudja befolyásolni a dolgokat, pl.: fény, vízminőség, cserép méret, stb. Stb.

Ezt azért fontos megjegyeznem, mert a tápozást nem lehet elolvasni valahol.

Mindenki maga látja mit csinál, mi a következménye.

Ez nem recept alapján megy, mint inkább rendszer alapján, amiben váratlan tényezők is előfordulhatnak.

Szóval lehet általánosítani sok esetben, de van, hogy bejön a képbe valami, amit külön, de mégis a rendszerrel együttműködve kell megoldani.

Tehát a heti egyszer locsolj tápos vízzel és társai kijelentések, már most láthatjátok, hogy hülyeség, de ha még nem, akkor a vége felé biztos (remélem) közelebb kerültök a biztos alapokhoz. 

Ez is hosszú lesz, ezért most csak a palánták tápozásáról lesz szó. :

Még a blog kezdetén elkezdtem írni egy összegzőt a tápelemekről, hogy majd megosztom veletek, de annyira be van oltva a társadalom arra, hogy buta fogyasztó legyen, hogy a miértekkel nem sokan foglalkoznak, csak a tápok márkája a fontos ééés csáá, irány a webshop ész nélkül majd lesz valami, ha meg elcseszed, van kit hibáztatni... 

Ezért arra jutottam, hogy máshogy kell segíteni. (mert segíteni se lehet csak úgy a mai világban😀)

... (Azért érdemes elolvasni a tápelemek tulajdonságait.)

Így, hát kezdjük a logikus alapokkal:

Hol szeretnél palántát nevelni, mennyit és miben?

Mivel ez a Red Code chili's Blog min. 3 literes, már említett cserépben és max. 50 növénynél nem többel (ez is sok, de pl.) tervezel.  Gondolom én... 

Milyen faj/fajta chilit fogsz vetni?

Különböző fajok, de fajták is, máshogy reagálnak bizonyos dolgokra, már palánta korban is!

Tehát,ha van egy Jalapeno, meg pl. Egy 7pot és minden ugyan az, de az egyik mégis csúnyább, akkor bizony a csúnyábbnak nem tetszik az ellátás, amit kap. Persze van, hogy kártevők, stb. Vannak a dolgok mögött, de jellemzően a fajta különbségekkel nem sokan foglalkoznak (pedig nem árt) .

Ebbe a hibába esünk akkor is, mikor a sok terméses chili fotókon irigykedünk, pedig nagy százalékban semmi extra nincs a képeken, csak egy bővebben termő fajta, sőt, azt is tudjuk, hogy azonos név ellenére is lehet pl. Egy Reaper kevesebb terméssel és több terméssel is, attól is függ, kitől van a mag és mit ad el Reapernek. Na, meg sokan ott tartanak, hogy csak rámondják a fajtát az évek óta fogott magokra, mert rájöttek, hogy van ami jobban terem... 

És nem utolsó sorban a fény is fontos lesz!

Sokan kiforgatják a szavaim, vagy csak félreértelmezik és azt mondják én azért kampányolok, hogy a chilinek nem kell plusz fény...

De kell!

Mindenkinek a számára és a körülményeinek legmegfelelőbb módon!

Ezért fontos mérlegelni az első kérdést, ami lényege a HOL lesznek a palánták.

Miután megvan az ideális hely, mérlegelni kell azt is, hogy kell e lámpa pluszban vagy sem.

Mindegy, hogy döntünk, mert mindenben lesz pozitív és negatív is! 😉

Tehát a palántázás lényege:

♻️Darabszám/fajta/hely (kalkuláld bele azt is, hogy felfelé is fognak nőni⚠️) megfelelő aránya.

➡️Ennek megfelelő fény és cserép méret.

➡️Így lesz egy helyünk "X" hőmérséklettel és "X" páratartalommal.

➡️Mindezek összessége hatással lesz az öntözés gyakoriságára és így a

TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSRA is⚠️

Tudom, sok a "rizsa" de még mindig nem elég, viszont most már térjünk rá a műtrágya kérdésére.

Biztos sokat olvastátok itt-ott, hogy milyen elemek szükségesek egy növénynek...

Sokszor látok képeket, amik arra utalnak, hogy van aki úgy gondolja, hogy 1-2 tápelem megoldja amit a növény szeretne.

Például a Foszfor (P) egy klasszikus "starter" palántás elem, hiszen jó a gyökerek fejlődéséhez (persze, nem csak a foszfor). Igaz, ez most nem Tudományos, csak saját tapasztalatokon alapul, de a foszfor szerintem nem szerepel minden chili kedvenc étlapján, mintha érzékeny is lenne rá. Talán az N-P arány, ami nem mindegy... Nem tudom, de én így érzem, lehet hülyeség. 🙂 Szóval a Foszfornak érdemes a Nitrogénnel, szinte kéz a kézben járni, több okból is, már ha a műtrágya NPK arányát nézzük és nem általánosságban...

Ebből azt akartam kihozni, hogy a különböző fajta chilik is, igényelhetnek más tápanyagokat,de ettől függetlenül is, azért mert széttoljuk valamivel, mert pl. Olyan elem van benne több, amit jónak hiszünk, nem biztosíték arra, hogy a növénnyel tényleg jót teszünk!

➡️

Alapból vegetatív és generatív szakaszokhoz szoktak tápokat ajánlani. Magyarán mikor nő a növény és mikor terem.

Véleményem az, hogy a chili vegetatív időszaka kB. Májustól, Júliusig tart, de akár agusztust is még ide vehetjük, ha az időjárás nem kedvezett.

Termő időszak pedig kB. Augusztus és November között van. Az, hogy májusban is van rajta pár szem, az nem egyenlő azzal, mikor a növény tényleg fejlett bokor és tömeges a termés. Utóbbit tekintem termő időszaknak, az első "Y" - ban sok termés, csak jópofa, de nem az a lényeg⚠️

Na, de akkor Január és Május között mi van?

Hiszen már jobb esetben Januárban kelnek a magok!

Én ezt az időt Pre Vegetatív időszaknak hívom csak. (most találtam ki, de jó lesz😀) A cél a növények növesztése, ugyanakkor mégsem. Pontosítva, úgy növesszünk, hogy erősítünk is.

Hiába a lámpa meg bármi, ha sűrűn vannak a növények és pl. Csak klasszikus növesztőket kapnak túlsúlyban, ugyan úgy szétnyúlt gagyi palánták lesznek. Ezért egyébként érdemes később vetni, ha lámpázunk, de én annak a híve vagyok, hogy az eltelt idő fontosabb, mint a növény mérete, de lehetőség szerint összhangban legyenek.

Nem hiszek a gyors palánta kinevelésben. Azért sem, mert kiszolgáltatottak vagyunk jobban az időjárásnak.

Ha korán vetünk a nyakunkra nő az egész, ha rosszul tápozunk és az időjárás se kedvez a kiültetéshez. Ha későn akkor, meg lehet túl picik a palánták, akkor amikor már mehetnének ki., plusz könnyebben meg is égnek.

Ill. az is érdekes, hogy akarunk szüretelni, folyamatosan, vagy csak egyszer mindent, mert ez is befolyásolja a vetést, stb..

Ha nagyon meg vannak nyomva és "zsengék", még inkább megtalálják a kártevők, de igaz az is, hogy nem lehet ezt elkerülni a mai világban.

És nem utolsó sorban talán a leglényegesebb:

A gyökér és a lomb aránya valahogy mindig a lomb javára megy és csak csodálkozunk, miért kókadnak a növények, ha kisüt a nap, pedig nedves a föld. Eleinte tápanyag problémának hittem, de mióta kipróbáltam ezt-azt, tisztán látszott a különbség, hogy egyszerűen kevés a gyökér, de sok a lomb és nem tudja eltartani magát a chili.

Ezért is fontos kezdetben is a minél nagyobb cserép, laza föld, hogy legyen helye gyökereket nevelni és ezért érdemes a palánta nevelését ezzel összhangban tápozni és nem a Nitrogén túlsúlyos megszokott teóriát követni. Persze az is működhet, ill. Lehet csalni árnyékolással, mert tévesen, azt hisszük, hogy nem bírja a chili a tűző napot. Pedig az kell neki, tűző nap⚠️Kivéve a kiszoktatásnál, de annak lényegéről írtam már.

Fontos a gyökereknek a megfelelő vízháztartás is. Ha túl sok, nem jó, ha pedig mindig hagyjuk kiszáradni az sem egészséges, márpedig a kicsi cserép, sok palánta, valamelyik opciót mindig könnyen magában hordozhatja, ha nem figyelünk.

És persze a nagy cserépben meg könnyen lehet pangó víz.

Biztos kihagytam valamit, de talán ennyi magyarázat elég, hogy tudjuk mit miért fogunk csinálni.

Tehát, elvetem a magot: zárójel nyit 😀

Kb, egy héttel (jó, azért ennyi lehet nem kell, de pár nap nem árt) a vetés előtt belerakom a földkeveréket a vetőtálcába.

Belocsolom mikro elem mixxel, kis gyökér stimulálóval, de még akár kis PK táppal is, de még vannak szóba jöhető, dolgok. Illetve kinek mi, továbbá mi van épp itthon.

Majd sima vízzel utána spriclizek a vetésig.

Ez azért jó, mert így beáll a rendszer és pont nedves közegbe kerülnek, nem rontjuk el a magokkal, ha esetleg elszámolnánk magunkat és pl. Túllocsolnánk. stb. stb.

Persze a "tápozás" már a magoknál kezdődik. Több verzió van, de a huminsav gyakoribb a gazdaboltokban ezért legyen a példában ez. Grow shoppokban is találtok huminsav tartalmú trágyákat, ha azok szimpatikusabbak.

Szóval reggel munka előtt kis pohárba éppen langyos víz, pár csepp huminsav, bele a magok és munka után mehet is a vetés. Amúgy szerintem ha minden mag lekerült a víz alá, akkor már elég az áztatásból. Ezt csak azoknak mondom akik türelmetlenek. 😀

A huminsav többek között segíthet a jobb kelési arányban.

Zárójel bezár.

Tartsunk ott, hogy kijött az első pár igaz levél és bekerültek a palánták a tálcából cserépbe. 🌱

Alap esetben eddig még nem kaptak semmit.

Zárójel nyit:

Itt azért én pl. A Canna Rhizotonikjából adtam egy keveset. Létezik több ilyen gyökeresedést serkentő táp (kinek mi tetszik) is és lássatok csodát nem Foszforral mahinálnak, sőt többnyire mind, természetes anyagokból van, ez is halszagú... Igazából ezt palánta korban (is) végig lehet adni én negatív hatással nem is találkoztam.

Pontosabban egy dolog miatt hagytam fel vele rövidebb időkre, mert a pH-t nem mértem, viszont ez igényli.

Én ezekhez hasonló tápokat látok eredményesnek, gyökereket dédelgetni, vagy mondhatnám úgy is, hogy egyszerűbbnek. A Foszfor többletet később , szerintem, viszont ha rossz/kötött talajba ültettünk az egyik első hiánytünet lesz a foszforé (liluló levelek, kivéve, ha ez nem fajtajelleg)...

Zárójel zár.

💡Még tápot továbbra sem kötelező adni, hiszen jó mixet kevertünk ültető közeg gyanánt, de 2 pár igaz levél után, egy csipet azért már mehet. Igaz én úgy szoktam, hogy átültetés után (kb.2-3nap) mikor látom, hogy életre kapott és minden oké, kapnak alap tápot is.

Igaz ilyenkor vigyázni kell, mert könnyebben túl lehet adagolni őket, de egy kevés mehet ilyenkor is és ahogy nő, úgy lehet több.

Egyenlőre én egy megfelelő alaptáp kiválasztásának a híve vagyok és ahhoz képest, ha kell, akkor kiegészítés....

Most jön az egész "eposz" lényege😀💡⚠️🔜

Találtam is egy jó olcsó műtrágyát, aminek a feltüntetett tápanyag tartalma, hasonlított a tapasztalatokból működhető kategóriához.

Sajnos ha kistermelő vagy most nem leszel előrébb, hisz olyan bitang rosszul oldódik, hogy semmilyen rendszerbe nem ajánlom belekeverni, ha csak nem annak eldugítása a cél. 😉😀

Mivel gagyinak hittem úgy voltam vele, hogy dobok egy kicsit a palánta tövéhez aztán belátom, hogy rossz és tovább lépek.

Ám, megégett a palánta (természetesen kinőtte). Megörültem, hogy van benne cucc és elkezdtem mindnek adni.

Meglepődtem, mert minden flottul ment vele.

Tettem vízbe is próbát, ahol napokig nem oldódott fel, ami tök jó, mert igazán hobbistáknak való, akik kézzel egyenként mérik ki minden tőnek.

A táp pedig a :

TerraSan Rózsatáp :

8%...... ( N)

7%...... (P)

10%.....(K)

5%.......(Mg)

4%...... (S)

1%...... (Fe)

Sajnos azonban ezt a tápot már nem feltétlenül éri meg megvenni, mert az újak arányai mások!

Ezt a cikk megírása után vettem, viszont itt hagyom az infót, mert ez az arány egész jól bevált.

Az NPK arány a bevezetőből kiderülhetett már, hogy miért szimpatikus, de ha nem, akkor a régebbi írásokat is tudom ajánlani. 

Lényeg, palánta korban is legyen a Kálium többlet, de nem kell túlgondolni, viszont a "zöldítőkre" is oda kell figyelni!

Természetesen ahogy nő a palánta az erősítés érdekében a vesszőparipámmá vált Kálium-szilikát is jó, ha előkerül. Szerencsére egyre több fórumon látom vissza a Kálium-szilikátot, örülök, hogy nem hiábavaló a munkásságom. 😉

Growth-Technology

Liquid-silicon

Kálium-szilikát: 6%

Szintén pH beállítós téma, mert lúgosít szépen! Továbbá nem lehet csak úgy össze-vissza kevergetni, mert kicsapódás lesz a vége, illetve, pl. a relatív Kalcium hiányt is okozhat!

Említettem még a Mikroelemek utánpótlását, ritkábban kell, de kell!

Továbbá a Kalciumot is van (sokszor), hogy kell pótolni, ami szintén fontos a gyökerektől az egész növény erősítéséig.

Onnan tudjuk, hogy jók vagyunk, hogy a levelek szép, inkább picit sötétebb zöldek (a friss hajtások sem fakók, de azért világosabbak, az természetes) , nem rücskösek a levelek, hanem simák. A növény egyenletesen nő és virágzik is, és akár terméseket is hoz kiültetésig.

És ennyi egyenlőre!

Tanácsom az, hogy kezdésnek elég egy jó arányú alaptáp, ami valami hasonló az említett Rózsatáphoz, kár, hogy azt elrontották.

Alapvetően sokan a Ferticare I. (NPK:14-11-25+2,4MgO+micro) műtrágyát használnak nagy sikerekkel. Én mondjuk palántának nem adnám ezt, mert könnyebb is túladagolni, ill. ilyen arányú Kálium sem kell! Úgyhogy ezt nem is ragoznám...De attól még működhet. 

Egy biztos:

Legyen azért külön Ca is, abból én a folyékony mono verziónak vagyok a híve. 

 Az is igaz, hogy én a zárójeles részekre is figyelek, meg többre is, de azt is láttam, hogy kevesebbel is tud működni.🙂

Tudnám még folytatni, részletezni, de ennyi infó is biztos sok volt mára....