Virágdobálás 2.

Folytatva a virágdobálós témát, tápanyagok szemszögéből:

Mostanra, lassan mindenki megérkezik a palánta nevelős időszak végére...

Jelenleg olyan gondolatok cikázhattak, a fejedben, hogy nem is érted ezt a sok chilis barmot, mit" komplikál" túl ezen az egészen, ez egy baromi egyszerű dolog. Rászórtam amit a gazdaboltban ajánlottak műtrágyát, és nőtt mint a gomba.

Hol itt a probléma, hisz ez gyerekjáték?!

Ám, azonban az első virágok termés nélküli ledobása után, valahogy minden kezdő (jobb esetben) elkezd gondolkodni, mi lehet a hiba.

Ezen a ponton köszöntenélek a hobbi chilizés világában! 

Ha a következőkben fellépő kudarcokat, sikeresen megoldod, garantáltan lesz mindig chili palántád. Ha nem... Akkor lehet többet nem is akarsz ezzel bíbelődni... De, hogy ne így legyen, itt egy újabb gondolatébresztő. 😀

Kezdjük ott, hogy mit csináljak a magokkal, kis palántákkal? (mindenki így kezdi)

Saját válaszom erre: 50-50 tőzeg+perlitbe ültetni és wuxallal tápozni (lehet bármi más, csak most a példa kedvéért ez, mert ismert) mindig, csak mikor nagyon kicsi a növény, nyilván kevesebb tápot kell adni és semmiképp nem annyit mint amit ráírnak (megfelelő, kb. Az 1-ml/liter) . A nevelés helye, lámpa, vagy világos ablak, lényeg, hogy meleg legyen, de nem is túl meleg. Locsolni, pedig csak pont annyit, hogy nedves legyen, de ne tocsogjon.

Ez azért egy könnyen leírható, mondhatni szabályszerűség.

Persze, van aki szerint ez nem jó, mert van a földben tápanyag...De a tőzegben nem sok, kell a táp⚠️

Kicsit nem szabad tápozni... De lehet bármikor, csak jóval kevesebbet⚠️

Az ablakban nem nő meg... De megnő, csak lassabban⚠️ Amúgy is hova sietsz, ha a lámpa alatt nincs hely...

Vissza kell venni a fűtést, ha kikeltek... Nem kell, de kikelés után nem szabad lefedni a növényeket, szellős helyen legyenek, túl locsolást kerülve, hisz ezen tényezők segítik a gombásodást⚠️

Át kell ültetni többször is... Nem kell, 1x elég sziklevél tövéig menjen be a föld alá, bármilyen hosszú is a "szára", minél nagyobb cserépbe, ami befér a nevelő helyre⚠️

Ki kell csípni a közepét, hogy sűrűbb legyen... Nem kell, de ki lehet. Viszont ha nem tudod miért, inkább ne⚠️

Nem kell tőzeg, bármilyen föld jó... Nem jó. Minél feketébb és darabosabb, annál rosszabb. A rossz föld perlit mellett is rá tud cuppani a gyökerekre, nehezítve a tápanyag felvételt. Persze, több megoldás van itt, de ha nem akarsz szenvedni, könnyebb a tőzeg, amihez hosszú hatású műtrágya golyócskákat (óvatosan), plusz perlitet keverve lehet segíteni a dolgokat⚠️

Biztos kihagytam valamit, de a lényeg, hogy egy egész jól behatárolható, dolog volt a chilizés eddig a pontig.

A probléma:

Egyes elemek segítik a növény vegetatív (növekedés) fejlődését, míg mások a generatívat (virág, termés képzés).

Ez azért ennél kicsit bonyolultabb... 😀

Sokan elfelejtik azt a tényt, hogy ezek a növények cserépben vannak. Nem⚠️ Nem ugyanaz kell egy növénynek pluszba és nem ugyan úgy, mint szabadföldben⚠️

A cserép mérete, a virág potyogás észlelésénél valószínűleg nem túl nagy.

Ellenben elfelejtjük azt is, hogy a világ legjobb földjében is mozgásban vannak az elemek, tehát egy kis cserépben bizony már ezen a ponton nem az van amit hiszünk.

Igen, az elemek ki tudnak mosódni a földből. Változó az, hogy melyik milyen könnyen és ezt is több dolog befolyásolja.

Esetünkben ott kezdődik, hogy nem agyagba ültetünk, ami pl. A káliumot viszonylag jól feltarja, hanem tőzegbe.

Alapból nem egy tápanyag bomba a tőzeg, sokat ne várjunk tőle. Ezen a ponton, szinte mindegy már mibe ültettünk több hónapja, de érdemes tudni, hogy a "jobb" földek, mind tőzeg alapúak, ha elolvassuk az összetevőit a virágföldnek. A profibb földek, előre bekevert tápanyagokat is tartalmaznak, de mégis tőzeges a hatás, nem a fekete zsíros föld, a jó palánta föld!

Itt jön segítségünkre a perlit, amit közismerten csak azért van mindenkinek, hogy lazítsa a talajt.

Pedig a perlit segít megfogni a víz mellett a tápelemeket, hátráltatja azok kimosódását.

Elvileg nincs benne tápanyag, nem úgy mint a tufában.

Az elemek mozgása után következik azért még pár dolog, ami igazából a neheze és tulajdonképpen ezek nehezítik a cserepes chilizős életünk.

Kell a növénynek víz... Ez legtöbb esetben a csapból jön.

Több sebből vérzik a csap, mert eltolja a pH-t lúgos irányba (egyes elemek így nehezebben felvehetők) , plusz tartalmaz egyéb elemeket is amik befolyásolják a műtrágyázási elképzeléseink. Esővíz, jó opció, ellenben a kútvíz is tud produkálni furcsaságokat.

Látható, hogy az egyre nagyobb növény, egyre nehezebben tud hozzájutni mindahhoz, ami szükséges az életéhez, pedig még nem tettünk semmi extrát.

Az I-re a pontot pedig mi magunk tesszük fel a trágyázással.

Ugyanis egyes elemek is tudják egymást segíteni, de legtöbb esetben gátolni.

(Antagonista/Szinergista elemek kapcsolatáról, csatolva egy ismert kép az internetről, forrás:Hed-Land.)

Persze van, hogy szimplán túladagol valamit az ember, de az most másik kérdés.

Minden esetre, erről a nagy katyvaszról van szó, mikor az a válasz a virág dobálására, hogy a táp a gond. 

Összefoglalva:

-A műtrágyák legalább 2 csoportba szedhetők:

Vegetatív és Generatív fejlődést elősegítők. Nyilván ne várjunk tömérdek virágot, ha a növekedést tápláljuk, és ne várjunk szép nagy bokrot, ha csak a virágzásra figyelünk.

(Ezeket további csoportokra lehet bontani, de az legyen szorgalmi feladat.) 

-A műtrágyák összetétele és pH-ja is, legjobb szándékaink ellenére is tudnak negatívan hatni, pl. Relatív hiány, amit könnyű félreértelmezni.

-A csapvíz belekontárkodik szépen csendbe a terveinkbe, Kalcium, Klór, stb. és pH tartalmának köszönhetően felvehetetlenek lesznek elemek, stb., stb...

-Nem az a jó, ha valamiből sok van⚠️ Az arányok számítanak.

Most megpróbálom ezt lefordítani. 

2 Trágya minimum, fog kelleni. Ha precízek, vagyunk akkor több is de kettővel el tudunk indulni.

Fontos kiemelni, hogy attól drága egy műtrágya, hogy jó minőségű elemeket tartalmaz és egyéb összetevőket is. Az elemek könnyen felvehető formában vannak.

Fontos az is, hogy ha rossz az aránya, a legdrágább sem lesz jó a chilinek. Érdemes ezért nem ár alapján dönteni, azt kell megtartani ami működik, ami nem, pedig mehet a tuja alá.

A vegetatív trágyánk, legyen komplex, nitrogén túlsúllyal + Mg (magnézium) minimum, és ha lehet választani legyen benne S (kén) is. NPK aránya mondjuk 4:2:2, de ez csak hasra ütésre, a lényeg, hogy nem kell nagyon végletesnek lenni, nem kell sokkal több N a többinél⚠️

Majd, ha virágokat is szeretnénk, neki ugorhatunk egy Generatív tápnak is.

Ezt most lehet úgy is, hogy megtartjuk a vegetatívat, mert azt mondjuk ez nagyon tetszett, csak veszünk mellé külön egy liter Káliumot és magunk toljuk el az arányokat.

Csinálhatjuk azt is, hogy eltesszük a vegetatívat és rábízzuk magunkat egy darab másik tápra.

Ebben az esetben azt kell figyelembe venni, hogy a chili folyton növésben is van.

Ezért nem lehet megoldás, csak agresszívan Kálium többlettel trágyázni⚠️

Ez, a már említett okok miatt nem az igazi cserépben(!).

Tehát ha önmagában akarjuk használni, itt is igaz, hogy nem kell sokkal több Kálium, viszont a növekedés miatt számolhatunk más arányt. NPK arány kb. 3:2:4 környékén.

Kezdő szett az 1:2:3 NPK arány, elég biztosra lehet vele menni.

Végső átültetésnél (cserépben) , egyből adjunk K többletet, hogy a föld ne tolja nagyon el az arányokat, így minimalizálhatjuk a virágok dobálását. Igaz szerintem, az átültetés után hagyjuk nőni picit inkább.

Sokan esküsznek egy gyökérnevelő időszakra, Foszfor többlettel, de ezt szerintem hagyjuk meg az amatőr termelőknek, hobbi szinten ennek hiánya nem lesz hátrány. Aki pedig szeretne érdemben gyökeret növeszteni, hamar rájön, hogy erre találtak már jobb módszereket is. 

Nehéz ügy még a Kalcium. Ez sok esetben nincs a tápokban, mert egyes elemek nem jól keverhetők, pl. a Foszfor és Kalcium ilyen egymással.

Általában külön van, de találkozni olyan műtrágyával amiben együtt is találhatók.

A Kalcium igen fontos elem, sajnos a köztudatban, csak a csúcsrothadással kapcsolatba jött be. Ennél többről van szó viszont. Mivel a csapvíz tartalmaz Kalciumot, nem minden esetben kell pótolni, de általában szükséges.

Ezért ügyeljünk a mezzoelemek (Ca, Mg, S) meglétére is (minden esetben) , hisz az nem annyira alap minden műtrágyában, viszont meglétük fontos.

KB. Ennyi a minimum amit figyelembe kell venni, azon felül, hogy nem szeretnénk, hogy potyogjon a virág.

Fontos megjegyezni, ha csak 1 esetleg 2 virág van egy elágazás tövében, esetleg nincs is, vagy "besül" az is egy jel arra, hogy lehet ez még több is. 2-4 db virág/elágazásnál ne adjuk lejjebb.

Sokszor tapasztalom, hogy megesküsznek tápokra, hogy mennyi paprika volt... Valójában csak nincs viszonyítási alap és túlértékelnek valamit, ami nem is olyan jó. 😉 Ez a képekből sokszor kiderül.

Konkrét táp most se lesz megemlítve, mert túl sok az opció.

A leírtak alapján viszont a virágzást, virág tápokkal kell segíteni logikusan, nem zöldséggel. És mivel folyton nő a növény ezt is vegyük figyelembe⚠️

Ilyenek a Balkon virág tápok, Muskátli, Mediterrán, Orhidea, Leander, Kerti virág, Rózsa, stb. Stb.

Aki nem bízná a véletlenre, kezdésnek egy 3 komponensű műtrágya családot is kipróbálhat. Grow - Bloom - Micro. Pl. GHE, Advanced Hydroponics, nekik nem rossz. Lényegében meg van minden, csak az arányokat kell piszkálni itt is.

A cikk talán segít megszűrni, mit is válasszunk... 

Ha szerencsés az ember, találhat olyat ami egymagában is jó lehet, én nem mondom, hogy lehetetlen!

Addig tűnik ez az egész bonyolultnak, míg meg nem találja az ember a legszimpatikusabb tápozási megoldást.