A Túlöntözés
Mostanában elég sok tápanyaghiányos, kókadozó, stb. Chilivel találkozok, mert sokan kérdezitek mi baja a növénynek...
A legtöbb esetben egy apró hiba áll a dolog hátterében, az pedig az
Öntözés.
Szerintem tisztázzunk pár alap problémát, hogy ez az "apróság" ne rondítson bele a jövőben senki munkájába.
Tévesen elterjedt az az információ, hogy a növényeket rommá kell locsolni, mert ha sok a víz, sokat is nőnek.
Az igazság viszont az, hogy szimplán csak a víztől nem fognak túl boldogok lenni, mert megannyi tápelem, stb. szükséges a teljes értékű növény fejlődéséhez.
Természetesen különbséget kell tenni növény fajok/fajták között is, mert van ami igényli akár azt is, hogy a vízben álljon, van amit meg szinte víz sem kell, hogy érje.
A chili, az nem vízinövény ezt jó tudni, ha csak nem hidropóniás rendszerben nőnek, nagyon rosszul kezelik a sok vizet.
Olyan szinten, hogy max. 3 nap pangó vizes túllocsolt földben, már szemmel láthatóan elkezd szenvedni a palánta.
Ez, tulajdonképpen a növény kókadásában, nyilvánul meg. Ezért arany szabály, hogy ha kókad a chili, először arra kell gondolni, hogy sok a víz, és amennyiben tényleg, akkor semmiképp nem szabad még jobban meglocsolni!
Ha nem sok a víz, akkor általában a gyökérzet és lombozat nem megfelelő aránya, esetleg tápanyaghiány, magas EC, kártevő, de pl. este is megfigyelhető kókadás, mikor elmennek "aludni".
Szóval több oka is lehet, de a vízre érdemes figyelni mindenképp!
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a talaj mindig épp, hogy pont nedves legyen, sőt a felső réteg nyugodtan száraz is lehet, ha a gyökérzónában, van még nedvesség.
Ezt úgy lehet a legegyszerűbben "megvizsgálni", ha még nincs sok gyakorlatod, hogy megemeled a cserepet és a súlyán lehet érezni, ha már igényel egy kis vizet. Keskeny a határ a pont nedves és a sok víz között.
Na, de akkor miért van az, hogy hidropóniás rendszerekbe jó a víz, a földben pedig nem?
Nagyon fontos az Oxigén jelenléte!
Hidroban is berohad a gyökér, ha kevés az Oxigén.
(A Hidrozás is ki van ám találva, nem csak úgy lógnak a gyökerek egy vödör vízben, ezért is próbálgatom ezt az irányvonalat is, mert tele van érdekességekkel)
A talajban ez sokkal könnyebb lehet akár, hiszen a víz hatására betömörödik a talaj, a gyökerek pedig egész egyszerűen nem tudják felvenni a tápanyagot, illetve "befulladnak" elkezdenek elhalni a gyökerek és a vizet sem tudja felvenni, elkezd kókadni.
Szerintem nem is kell tovább ragoznom, hogy miért fontos a megfelelő, szellős közeg. Ezért! Saját magadnak spórolsz meg rengeteg bosszúságot, ha jó "talajba" ültetsz.
A tőzeg+sok perlit ezért terjedt el, mert elég levegős és kevésbé hajlamos tömörödésre, nem pedig egy "túlkomplikálás" eredménye.
Természetesen lehet ezt fokozni, de a tőzeg+perlit egy egyszerű, olcsó, könnyen hozzáférhető megoldás.
Ebből adódik egyből több ok és okozati összefüggés.
Mivel ez az ültő közeg ALIG tartalmaz tápanyagokat nagyon megtévesztő lehet, hogy mikor kell elkezdeni a műtrágyázást és hogy korlátoljuk öntözési vágyaink.
A műtrágyázás kezdetét nem lehet általánosítani, nincs olyan, hogy két pár igaz levéltől stb. (mindjárt megértitek miért, össze fog állni a kép)
Érdemes a tőzeg+perlit mellé hosszú hatású műtrágyát, Green Bull-t, ásványi "trágyákat" is tenni, mert azzal lehet húzni a tápozás kezdetét, de valójában így is "tápozás" zajlik, csak valamiért ez a forma belefér a köztudatba, nem úgy, mint a tápoldatos vízzel való locsolás, hisz az ördögtől való, mert megég a növény... Nem, nem ég meg, ha ésszel, tudatosan csinálja az ember, még ha csak sziklevél van, akkor sem!
De miért érdekes ez?
Ha jó közeged van, könnyebben bele tud férni az, hogy többet locsolsz a kelleténél. Egész egyszerűen azért, mert kicsi a cserép/tálca és ez összerakva az áteresztőbb közeggel azt eredményezi, hogy látszólag nincs probléma a növénnyel. Pedig van, csak nem a rohadás, hanem a tápanyaghiányos állapot ajtaján kopogtatunk.
Fontos tudni azt, hogy a tápelemek mozognak, nem csak úgy vannak, kifogyhatatlan mennyiségben a talajban.
Legyen bármilyen jó földed, ez akkor is igaz!
A kimosódásra hajlamosság mértéke is más.
Például a Nitrogént könnyen mozog, a kis cserépből simán kimosod és ha kifogytak a növény tartalékai is, már az első igaz levélpár előtt elkezd sárgulni a chili. A növény se hülye, nem azért növeszt elsőnek gyökeret, hogy a saját tartalékaiból nőjön fel, fontos mi van a földben.
Tehát, ha a sziklevél picit is sárgul, úgy, hogy akár épp, hogy jönnek az igaz levelek, teljesen mindegy mi van, pótolni kell a tápanyagokat, mert kimostad a kis cserépből.
Ugyan a szikleveleket ledobja a növény, de nem ilyen korán, jó esetben akár még a kiültetéskor is rajta lehet a növényen.
Jól látszik, hogy az öntözés mértéke, összefügg a cserép méretével.
Minél kisebb a cserép, annál könnyebben mosódnak ki a tápelemek;
Minél nagyobb a cserép, annál könnyebben rohad ki a növény, ha elkalkulálod a víz mennyiségét.
Természetesen ha nagyon "cupákos", levegőtlen, perlitmentes földbe vetsz, akkor akár már a magot is be tudod rohasztani, kis cserépben is.
Leegyszerűsítve ha sok a víz és nincs tápanyagutánpótlás, akkor ott tápanyag hiány lesz. Ennek bekövetkeztének az ideje, pedig a cserép méretétől nagyban fog függni.
Átültetésnél például nagyon fontos, hogy bele kell számolni azt, hogy az új cserép jóval nagyobb mint a régi, viszont a növény, még nem olyan nagy. Ezért kerülni kell a nagy cserép túllocsolását, mert a növény nem tudja felvenni azt a sok vizet és egész egyszerűen berohad.
Az időjárást is figyelni kell, ha pont jön egy esősebb idő, mindenképp kerülni kell a cserépalátéteket. Alapból az a jó cserép méret, ami alá nem kell alátét.
Ebből kiderülhet az is, hogy a nyaralás idejére, nem opció, ha beállítjátok a növényeket egy lavór vízbe. De, ha igen és esetleg árnyékba is rakod őket, akkor ledobja az összes virágát+a levelei nagy részét...
A közeg pH-ja is szeret elcsúszni, hiszen, ha kicsi a cserép, de sok a víz akkor főleg könnyű dolga van a minimum 7 pluszos csapvíznek, lúgossá változtatni a talaj kémhatását, ezáltal szintén tápanyaghiányt idézve elő, mert az elemek felvehetősége a pH függvényében változik.
Tehát erre is hatással van a víz.
Nincs olyan sem, hogy minden nap pontosan ugyan akkor, pont ugyan annyit kell öntözni.
Van, hogy többet, van, hogy kevesebbet ezt az adott körülmények is befolyásolják.
Másik jel lehet arra, hogy sok a víz, hogy ödémásak a levelek. Leginkább a levél fonákján, többnyire a főértől kiindulva "ragyás" lesz a levél, távolról úgy néz ki, mintha mini levéltetvek csoportja lenne. Alacsonyabb hőmérséklet is segíti a kialakulását.
Gyakorlatilag ezzel nem kell kezdeni egyebet, csak megfelelőbben öntözni és esetleg a körülményeken is változtatni, ha tudsz.
Továbbá betegségek is megjelenhetnek, jellemzően gomba, pl. Palántadőlés, amikor a föld közelében elvékonyodik,barnul a szár, továbbá, mint ahogy a neve is mondja, eldől a palánta. Eldőlni szokott még szimplán a sok víztől is, illetve, ha túl hideg van én akkor is tapasztaltam már ilyen jelenséget.
A tőzeglégy lárváinak is kedvez a nedves közeg. (almaecet mosogatószerrel keverve, mőködő csapda nekik, de a legjobb, pár kaszáspók)
A penésznek is kedvez a sok víz...
Összegezve, ne álljanak vízben a cserepek!
Ilyen egyszerű, pedig mint látjátok a tápanyaghiánytól, a betegségekig, bármihez hozzá tud járulni szinte.
Teljesen mindegy, hogy százból csak kettővel van gond, vagy 99-el, ez ne tévesszen meg senkit. Ha kevesebbet, vagy épp többet kell öntözni és/vagy tápoldatozni merj változtatni, ne hitegesd magad, hogy tavaly ugyan ez volt, akkor minden jó volt. Az akkor volt, ezek pedig élőlények, minden percben máshogy viselkedhetnek, nem, hogy évente.
Ásványvízzel ne locsoljatok, mert lúgos is és van bennük egy csomó, pl. Kalcium is, ezek összessége, pl. Vas, hiányhoz (is) vezet.
Ebből adódik az is, hogy az is számít mi van a vízben, nyilván ezen nem lehet csak úgy változtatni, de érdemes megnézni a vízművek honlapján, pl. ha csapvízről van szó, hogy mi van a csapban és érdemes belekalkulálni a chilik életébe az ott látottakat.
Tipp: Érdemes reggel öntözni, mert napközben úgy biztos átvészeli, plusz nem áll a vízben, tud szépen párologtatni. Nem úgy mint este, akkor szinte csak fölöslegesen tocsog reggelig.
Bizony, fel kell kelni időben.
Persze, sokszor nem hinné az ember, hogy "csak" ennyi lenne a gond, pedig a tapasztalat az, hogy nagyon sok esetben "csak" az öntözési szokásokon kell változtatni.
Igaz, ez vonzza maga után a tápozást, a cserép méretét, a közeget, stb. Stb....
Érdekes egyébként az, hogy ha egy problémára azt a választ kapjátok, hogy sok a víz, akkor abban kételkedtek és inkább egy bonyolultabb válaszra vártok, ha pedig jön egy, inkább hallgattok arra, legyen a megoldás bármilyen bonyolult...
Bezzeg mikor azt mondom, hogy használjatok normális tápokat, mert jó lesz, akkor olyan ellen válaszra vártok, ami egy egyszerű házi praktika, még ha nem is működik, hisztek benne...
Tudom, sok lúd, disznót győz, de ki érti ezt....
A legtöbb esetben egy apró hiba áll a dolog hátterében, az pedig az
Öntözés.
Szerintem tisztázzunk pár alap problémát, hogy ez az "apróság" ne rondítson bele a jövőben senki munkájába.
Tévesen elterjedt az az információ, hogy a növényeket rommá kell locsolni, mert ha sok a víz, sokat is nőnek.
Az igazság viszont az, hogy szimplán csak a víztől nem fognak túl boldogok lenni, mert megannyi tápelem, stb. szükséges a teljes értékű növény fejlődéséhez.
Természetesen különbséget kell tenni növény fajok/fajták között is, mert van ami igényli akár azt is, hogy a vízben álljon, van amit meg szinte víz sem kell, hogy érje.
A chili, az nem vízinövény ezt jó tudni, ha csak nem hidropóniás rendszerben nőnek, nagyon rosszul kezelik a sok vizet.
Olyan szinten, hogy max. 3 nap pangó vizes túllocsolt földben, már szemmel láthatóan elkezd szenvedni a palánta.
Ez, tulajdonképpen a növény kókadásában, nyilvánul meg. Ezért arany szabály, hogy ha kókad a chili, először arra kell gondolni, hogy sok a víz, és amennyiben tényleg, akkor semmiképp nem szabad még jobban meglocsolni!
Ha nem sok a víz, akkor általában a gyökérzet és lombozat nem megfelelő aránya, esetleg tápanyaghiány, magas EC, kártevő, de pl. este is megfigyelhető kókadás, mikor elmennek "aludni".
Szóval több oka is lehet, de a vízre érdemes figyelni mindenképp!
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a talaj mindig épp, hogy pont nedves legyen, sőt a felső réteg nyugodtan száraz is lehet, ha a gyökérzónában, van még nedvesség.
Ezt úgy lehet a legegyszerűbben "megvizsgálni", ha még nincs sok gyakorlatod, hogy megemeled a cserepet és a súlyán lehet érezni, ha már igényel egy kis vizet. Keskeny a határ a pont nedves és a sok víz között.
Na, de akkor miért van az, hogy hidropóniás rendszerekbe jó a víz, a földben pedig nem?
Nagyon fontos az Oxigén jelenléte!
Hidroban is berohad a gyökér, ha kevés az Oxigén.
(A Hidrozás is ki van ám találva, nem csak úgy lógnak a gyökerek egy vödör vízben, ezért is próbálgatom ezt az irányvonalat is, mert tele van érdekességekkel)
A talajban ez sokkal könnyebb lehet akár, hiszen a víz hatására betömörödik a talaj, a gyökerek pedig egész egyszerűen nem tudják felvenni a tápanyagot, illetve "befulladnak" elkezdenek elhalni a gyökerek és a vizet sem tudja felvenni, elkezd kókadni.
Szerintem nem is kell tovább ragoznom, hogy miért fontos a megfelelő, szellős közeg. Ezért! Saját magadnak spórolsz meg rengeteg bosszúságot, ha jó "talajba" ültetsz.
A tőzeg+sok perlit ezért terjedt el, mert elég levegős és kevésbé hajlamos tömörödésre, nem pedig egy "túlkomplikálás" eredménye.
Természetesen lehet ezt fokozni, de a tőzeg+perlit egy egyszerű, olcsó, könnyen hozzáférhető megoldás.
Ebből adódik egyből több ok és okozati összefüggés.
Mivel ez az ültő közeg ALIG tartalmaz tápanyagokat nagyon megtévesztő lehet, hogy mikor kell elkezdeni a műtrágyázást és hogy korlátoljuk öntözési vágyaink.
A műtrágyázás kezdetét nem lehet általánosítani, nincs olyan, hogy két pár igaz levéltől stb. (mindjárt megértitek miért, össze fog állni a kép)
Érdemes a tőzeg+perlit mellé hosszú hatású műtrágyát, Green Bull-t, ásványi "trágyákat" is tenni, mert azzal lehet húzni a tápozás kezdetét, de valójában így is "tápozás" zajlik, csak valamiért ez a forma belefér a köztudatba, nem úgy, mint a tápoldatos vízzel való locsolás, hisz az ördögtől való, mert megég a növény... Nem, nem ég meg, ha ésszel, tudatosan csinálja az ember, még ha csak sziklevél van, akkor sem!
De miért érdekes ez?
Ha jó közeged van, könnyebben bele tud férni az, hogy többet locsolsz a kelleténél. Egész egyszerűen azért, mert kicsi a cserép/tálca és ez összerakva az áteresztőbb közeggel azt eredményezi, hogy látszólag nincs probléma a növénnyel. Pedig van, csak nem a rohadás, hanem a tápanyaghiányos állapot ajtaján kopogtatunk.
Fontos tudni azt, hogy a tápelemek mozognak, nem csak úgy vannak, kifogyhatatlan mennyiségben a talajban.
Legyen bármilyen jó földed, ez akkor is igaz!
A kimosódásra hajlamosság mértéke is más.
Például a Nitrogént könnyen mozog, a kis cserépből simán kimosod és ha kifogytak a növény tartalékai is, már az első igaz levélpár előtt elkezd sárgulni a chili. A növény se hülye, nem azért növeszt elsőnek gyökeret, hogy a saját tartalékaiból nőjön fel, fontos mi van a földben.
Tehát, ha a sziklevél picit is sárgul, úgy, hogy akár épp, hogy jönnek az igaz levelek, teljesen mindegy mi van, pótolni kell a tápanyagokat, mert kimostad a kis cserépből.
Ugyan a szikleveleket ledobja a növény, de nem ilyen korán, jó esetben akár még a kiültetéskor is rajta lehet a növényen.
Jól látszik, hogy az öntözés mértéke, összefügg a cserép méretével.
Minél kisebb a cserép, annál könnyebben mosódnak ki a tápelemek;
Minél nagyobb a cserép, annál könnyebben rohad ki a növény, ha elkalkulálod a víz mennyiségét.
Természetesen ha nagyon "cupákos", levegőtlen, perlitmentes földbe vetsz, akkor akár már a magot is be tudod rohasztani, kis cserépben is.
Leegyszerűsítve ha sok a víz és nincs tápanyagutánpótlás, akkor ott tápanyag hiány lesz. Ennek bekövetkeztének az ideje, pedig a cserép méretétől nagyban fog függni.
Átültetésnél például nagyon fontos, hogy bele kell számolni azt, hogy az új cserép jóval nagyobb mint a régi, viszont a növény, még nem olyan nagy. Ezért kerülni kell a nagy cserép túllocsolását, mert a növény nem tudja felvenni azt a sok vizet és egész egyszerűen berohad.
Az időjárást is figyelni kell, ha pont jön egy esősebb idő, mindenképp kerülni kell a cserépalátéteket. Alapból az a jó cserép méret, ami alá nem kell alátét.
Ebből kiderülhet az is, hogy a nyaralás idejére, nem opció, ha beállítjátok a növényeket egy lavór vízbe. De, ha igen és esetleg árnyékba is rakod őket, akkor ledobja az összes virágát+a levelei nagy részét...
A közeg pH-ja is szeret elcsúszni, hiszen, ha kicsi a cserép, de sok a víz akkor főleg könnyű dolga van a minimum 7 pluszos csapvíznek, lúgossá változtatni a talaj kémhatását, ezáltal szintén tápanyaghiányt idézve elő, mert az elemek felvehetősége a pH függvényében változik.
Tehát erre is hatással van a víz.
Nincs olyan sem, hogy minden nap pontosan ugyan akkor, pont ugyan annyit kell öntözni.
Van, hogy többet, van, hogy kevesebbet ezt az adott körülmények is befolyásolják.
Másik jel lehet arra, hogy sok a víz, hogy ödémásak a levelek. Leginkább a levél fonákján, többnyire a főértől kiindulva "ragyás" lesz a levél, távolról úgy néz ki, mintha mini levéltetvek csoportja lenne. Alacsonyabb hőmérséklet is segíti a kialakulását.
Gyakorlatilag ezzel nem kell kezdeni egyebet, csak megfelelőbben öntözni és esetleg a körülményeken is változtatni, ha tudsz.
Továbbá betegségek is megjelenhetnek, jellemzően gomba, pl. Palántadőlés, amikor a föld közelében elvékonyodik,barnul a szár, továbbá, mint ahogy a neve is mondja, eldől a palánta. Eldőlni szokott még szimplán a sok víztől is, illetve, ha túl hideg van én akkor is tapasztaltam már ilyen jelenséget.
A tőzeglégy lárváinak is kedvez a nedves közeg. (almaecet mosogatószerrel keverve, mőködő csapda nekik, de a legjobb, pár kaszáspók)
A penésznek is kedvez a sok víz...
Összegezve, ne álljanak vízben a cserepek!
Ilyen egyszerű, pedig mint látjátok a tápanyaghiánytól, a betegségekig, bármihez hozzá tud járulni szinte.
Teljesen mindegy, hogy százból csak kettővel van gond, vagy 99-el, ez ne tévesszen meg senkit. Ha kevesebbet, vagy épp többet kell öntözni és/vagy tápoldatozni merj változtatni, ne hitegesd magad, hogy tavaly ugyan ez volt, akkor minden jó volt. Az akkor volt, ezek pedig élőlények, minden percben máshogy viselkedhetnek, nem, hogy évente.
Ásványvízzel ne locsoljatok, mert lúgos is és van bennük egy csomó, pl. Kalcium is, ezek összessége, pl. Vas, hiányhoz (is) vezet.
Ebből adódik az is, hogy az is számít mi van a vízben, nyilván ezen nem lehet csak úgy változtatni, de érdemes megnézni a vízművek honlapján, pl. ha csapvízről van szó, hogy mi van a csapban és érdemes belekalkulálni a chilik életébe az ott látottakat.
Tipp: Érdemes reggel öntözni, mert napközben úgy biztos átvészeli, plusz nem áll a vízben, tud szépen párologtatni. Nem úgy mint este, akkor szinte csak fölöslegesen tocsog reggelig.
Bizony, fel kell kelni időben.
Persze, sokszor nem hinné az ember, hogy "csak" ennyi lenne a gond, pedig a tapasztalat az, hogy nagyon sok esetben "csak" az öntözési szokásokon kell változtatni.
Igaz, ez vonzza maga után a tápozást, a cserép méretét, a közeget, stb. Stb....
Érdekes egyébként az, hogy ha egy problémára azt a választ kapjátok, hogy sok a víz, akkor abban kételkedtek és inkább egy bonyolultabb válaszra vártok, ha pedig jön egy, inkább hallgattok arra, legyen a megoldás bármilyen bonyolult...
Bezzeg mikor azt mondom, hogy használjatok normális tápokat, mert jó lesz, akkor olyan ellen válaszra vártok, ami egy egyszerű házi praktika, még ha nem is működik, hisztek benne...
Tudom, sok lúd, disznót győz, de ki érti ezt....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése