Az Atkák és a Chili paprika

 Tegnap sikerült lencsevégre kapni (már, amennyire lehet egy telefonnal) az atka kártételének jeleit, egy Japán Vadpaprikán.  Picit bogarásztam a csoportban is pár képért és mivel lett megfelelő illusztráció, egy kártevőkkel foglalkozó írásnak is eljött az ideje.

 

Érdekes a téma, mert mindig átsiklunk rajtuk, valamiért jobban szeretitek ha azt mondják rá, hogy Tripsz, vagy bármi más. 

 

Ennek általában az a pszichológiája, hogy az atkáknak külön kell venni permetszert és inkább hátha az, amire már úgy is van otthon valami... 

 

Második probléma az internet. 

 

Maradjunk az előző esetnél: 

Van otthon Karate + Mospilan, ( Karate néven elvileg már nem találtok permetszert ezért pl. Lamdex extra, vagy egyéb alteregót keressetek, - a lényeg a hatóanyag: lambda-cihalotrin) 

ami szinte jó minden gondunkra, de pl. az atka az egyik, amire nem.  

 

No, itt jön az a rész, hogy Google: 

Beírod, hogy "tripsz paprika" találsz hasonló képeket és azt mondod:  

- Jó lesz nekem a tripsz, úgy is van itthon rá Mospilan ezért biztos, hogy az, mert vannak itt hasonló képek egyébként is. 

 

Az első megjegyzésem itt az lenne, hogy írd be azt utána, hogy "atka paprika"... 

 

Na? Hány darab ugyan azoknak a képeknek a száma egy oldalon, mint az előző keresés esetén? 

Lesz pár... 

Tehát, ha felszínes vagy és pár kép alapján döntesz, akkor bármi is az, "igazad" lesz, de az már nem garantált, hogy működni is fog.  

 

Mielőtt tovább mennék, kell egy kis kitérő: 

 

Legutóbb a vírus témát pedzegettem, amire mint azt vártam is, volt aki felhördült, - hogy mondhatom azt általánosan, hogy mozaik vírus, amikor is az valójában különböző vírusokból áll. 

 

Tisztázzuk valamit: 

 

Ez nem egy tudományos szaklap... 

 

Akiknek szól ez a blog, szerintem nyugodt estéje lesz akkor is, ha nem tudja pontosan milyen vírus támadta meg a chilijét... 

 

Leegyszerűsítve, minket az érdekel, hogy menthető e a növény vagy sem! 

Ez egy gyakorlati oldal, nem filozófiai!  

 

Nem tudom egyébként elképzelni azt, hogy mi változik 10 tő chili esetében, ha laboratóriumi vizsgálat után, biztosra tudjuk, hogy az egyik növényünk CMV-s?  

 

Vagy, ennek szebb a neve és esetleg ezt máshogy kell kidobni, mint a TMV-s növényt? 

 

És mi van, ha egy másik vírus is részt vesz a buliban, mondjuk egy TSWV? 

 

Persze, jó lenne tudni pontosabban mi a baj, mik terjesztik, stb. (utóbbiak listája 1970 óta nem tudom, hogy egyáltalán lett e frissítve...) hátha jobban tudnánk figyelni, de attól tartok ez térségenként más lenne. 

 

Így hát amíg nincs Magyarországon friss, publikus kutatás, vagy bármilyen egyéb mankó, ami aktuális és nem elavult tananyag, én szerényen maradnék a vírusnál, mozaik vírusnál "csak" így általánosítva, ahelyett, hogy tippeket lövöldözzek a vakvilágba, mert lehet, hogy XY vírus ez, de csak lehet, mert nagyon nem biztos... 

 

Bár ebben az esetben nagy hibát nem követnék el hisz, így is - úgy is menthetetlen és 100%-ban nem gyógyítható a növény, ha tudjuk a nevét, ha nem. 

Nekem nem kell, hogy feladatom legyen betegségek tudományos bemutatása (nem is érdekel)! 

Nekem egy dolog fontos, az pedig az, hogy aki olvassa ezt az oldalt és megfogadja a gyakorlati tanácsaim, annak sikerélménye legyen és neki is hatalmas chilije legyen, sok terméssel. 

 

 

Ezzel nem is foglalkoznék tovább, csak gondoltam jelzem, hogy pont ezért fogok most is csak annyit mondani, hogy: 

 

Atka! 

 

Természetesen ebből is van több, de akit ezek érdekelnek, az most rossz helyen olvasgat, mert én nem szeretném túljátszani a szerepem - így én maradnék a konyhanyelvnél, konyhakertekhez. (ez lesz az új szlogen©®) 

 

 

 

Kezdjük is azzal, hogy honnan tudod, hogy atkával van dolgod: 

 

Jellemzően későn vesszük észre, mikor már egész elterjedtek. 

Ennek az egyik oka az amit írtam,  

A másik pedig az, hogy nem tudod, hogy egyáltalán van ilyen és fel sem tűnnek az apró jelek, csak mikor már a levelek extrém tüneteket produkálnak. 

Például ilyeneket:

Ez, már a kezelés utáni állapot.

 

Mivel szinte láthatatlan a probléma (később azért már jól látható) sok esetben evidensnek tűnhet a tápanyag hiba.  

Viszonylag kezdeti stádium. Enyhe elszíneződés és deformáció a levélen.

 

Bevallom én is hibáztam már ebben a kérdésben, és bár előfordulhat hasonló tünet, de ha Red Code "elmélet" szerint csináljátok a dolgokat, akkor biztos, hogy Ca hiány (amit jellemzően emlegetnek levél deformálódás kapcsán) kizárható a listáról. 

A többi verzióra most nem térnék ki, de leegyszerűsítve ilyen mértékű hiánytünet (Durva levéltorzulás), maximum akkor lesz, ha valami más elemet sikerül túladagolni. 

Ritka, a tápoldatozás hiányából adódó deformáció, hamarabb sárgul el az egész növény. A legnagyobb hibafaktor, mikor pár elemet erőltetünk a chilire, azért, mert azt olvasni, hogy attól lesz xy jó a növénynek. 

Tudni kell, hogy az igények növényenként (faj/fajta) eltérőek. 

A hobbisták életét sokszor zavarja ez meg, hisz van ami szép, van ami nem, pedig ugyan azt kapják. 

Hát,ezért (is)...  

 

 

... Tehát, az egyik jellemző tünet a friss hajtások eldeformálódása, pöndörödése. (erre nincs szabály, a növényen bárhol megjelenhetnek atkák)  

 

Ez lehet más kártevő is, illetve egyéb probléma, de ha a képen látható tünetekkel találkozunk, egészen biztos, hogy kártevővel lesz dolgunk.

Szívogatás miatt, rosszul fejlődő levelek. A sárga foltok elárulják a szúrások helyét. Ha ilyet látsz a levelek fonákját is alaposan nézd át és kiderül ki lakik ott.

 

Hogy lehet szűkíteni a kört? 

 

Jellemzően az a jó irány, ha a legegyszerűbbtől a bonyolultig indulunk el, ha még nem vagyunk rutinosak.  

 

Kártevők: 

 

Legtöbb esetben észre lehet venni őket. Az atkák is elárulják magukat a foltos levelekkel, fehér pöttyökkel, pókháló szerű képződményekkel, deformált levelekkel, aprócska "ragyákkal" a levél fonákján, stb. stb.  Ez függ attól, hogy milyen atkával van dolgunk.

Bár a képen nem kivehető, a pókháló szerű képződmények, tipikus jele a Takácsatkáknak.

 

Ha esetleg nem sikerül az azonosítás, haladj sorban: 

 

A tetveket mindenképp észre fogod venni, ha mást nem a hangyák elárulják jelenlétükkel. 

 

Ha nincsenek tetvek, akkor jellemzően a tripszek jönnek számításba. 

Szintén egy rovar kártevőt, nem pedig egy nemi betegséget kell keresnünk, így ha szemfülesek vagyunk, ezek is szemmel láthatóak. 

Tegyük hozzá, hogy aki még nem látta őket soha, annak nehezebb észrevenni a tetvekhez képest, de ha már látható nyomaik vannak, minden bizonnyal "fülön" csíphetők. 

 

Minden más opció jól látható, kivéve az atkák, főleg a Széles...  

 

Vannak mondjuk olyan esetek is amit nem gondolnák, hogy pl. Ha a poloska szúrja meg a levelet, akkor is lesznek látható nyomai, de ha közben elvándorol és nem látjuk, el sem tudjuk képzelni, mi is lehet a probléma. 

 

Arról se feledkezzünk meg, hogy könnyen lehet egyszerre több gond is. 

 

Talán egy olyan összefüggés van, ami az atka gyanút tudja erősíteni, az pedig az, hogy ha nem látunk élőlényeket, de mégis olyan mintha valami szívogatná, hogy levegőtlen, párás és jó kis meleg helyen van a növény. 

 

Ha nem mozog rendesen a levegő nem bánják, szeretnek dunsztolódni, sőt... És a meleg még a szaporodásuknak is kedvez.

Magyarán egy védett teraszon hamarabb találkozhatunk velük, mint egy szeles mező közepén.  

 

Az árnyékolás is kedvez nekik, de erről megoszlanak a vélemények. Mindenesetre halkan megjegyzem, hogy egy próbát megér az árnyékolás mellőzése, ha nagyon nem tágítanak. (nekem pl. Mindig az árnyékolt részen vannak, igaz, elég védett hely, lehet valójában inkább az a hiba, de nem zárnám ki az összefüggés lehetőségét)  

 

Amennyiben semmi nyomot nem találsz, akkor érdemes csak belebonyolódni mélyebben abba a kérdésbe, hogy miért lesz a levél deformált, mert sajnos nem mindent lehet letudni azzal, hogy atka...  

 

Olyankor végig kell gondolni, a műtrágyázási szokásokat, amibe beleszámolod az öntözővíz tulajdonságait is. 

 

Továbbá átgondolod, hogy érhette e külső behatás, pl. Gyomirtó, más vegyszer, stb. 

 

Esetleg valamilyen betegség lehet e?  

Utóbbira van egy egyszerű elméletem: 

 

Ha a levélen rendszertelenül jelenik meg a probléma, úgy, hogy az erezeten is, akkor valamilyen ártó dologgal állunk szemben.  

 

Ha felfedezünk valamilyen rendszert, ami mentén halad a hiba, úgy, hogy mindeközben az erek között marad, akkor az belő gond és a tápanyagokkal lesz összefüggésben. 

 

Természetesen ez most egy elég elnagyolt kijelentés, van, hogy nem jön be, de chili esetében kezd beállni egy fix probléma halmaz, amik több esetben viselkednek így, mint ellenkezőleg. 

 

A gondolatom alappillére az, hogy teljesen logikusnak tűnik, hogy ha külső gond van, az össze-vissza ahol tud terjed, míg a tápelemek útja korlátolt, ezért nem tud random lenni a folyamat. 

Igaz, ha a Szélesatka "kanalasítja" a leveleket, elég rendszeresnek tűnhet...

 

A szerencse az, hogy a valóság jóval egyszerűbb, egy kis rutin után, ez maximum 2 másodpercet fog igényelni a gondolataidból és simán tudod majd a probléma okát. 

 

Az állandó műtrágya variálás amit én művelek, például megnehezíti ezt, mert egy ismeretlen tápanyag hiba, mindig vonzza a bajt... Az is igaz, hogy idén már kevesebb dolgot próbáltam, viszont két kérdés ebben a témában van bennem és nehéz a jó út, mert: 

 

-Ha sok opciót mutatok, annak aki olvassa joggal merül fel benne a kérdés, hogy akkor most mi legyen, össze-vissza beszélek. 

 

-Ha pedig csak egy márka lenne, olyan lenne mint egy reklám oldal, az se jó... 

 

Visszatérve az atkára, a top 5 chili károsítók közé nyugodtan bekerülhet. 

 

Fölöslegesen nem érdemes fújkálni ellenük semmit "megelőzés" címszó alatt, de ha már volt szerencséd hozzájuk, akkor érdemes ritkán beiktatni atkaölőt a rendszerbe, mert az most a tendencia, hogy ami ma van, az jövőre még jobban lesz... 

 

Mit lehet tenni, ha minden kétséget kizáróan Atka van a chilin? 

 

Permetezni kell alaposan, minél inkább érje a permetlé a levelek alját. Pár ismétléssel a fertőzöttség függvényében valószínűleg kell számolni. 

 

"Klasszikus" szerek a problémára, amelyek valamelyike biztos lesz az adott gazdaboltban ahol keresed: 

Paprikára engedélyezve:

Vertimec pro: Hatóanyag: Abamektin, Adagolás: 5-10ml/10l, Károsító: takácsatka, nyugati virágtripsz (egyéb atkák- Szamócaatka), é.v.i.: 3

Floramite: Hatóanyag: Bifenazát, Adagolás: 3-4ml/10l, Károsító: takácsatka, é.v.i.: 1

Nincs Paprikára adat/engedély:

Nissorun: Hatóanyag: Hexitiazox Adagolás: 3-8g/10l Károsító: Takácsatka

Ortus 5: Hatóanyag: fenpiroximát Adagolás: 10ml/10l Károsítók: Többféle atka -Szamócaatka/Takácsatka

Itt azért szét kell választani picit az atkákat, mert a vírusnál hiába hívjuk máshogy a vírust, a lényeg az, hogy ugyan úgy nem gyógyíthatók, de ebben az esetben érdekes, hogy hogy hívják az atkát.

Jellemzően Takácsatkából jók vagyunk, de ha esetleg nem hat pl. a Nissorun, ami szerintem a por állaga miatt praktikus, érdemes olyat választani, ami a Szélesatkára is hatásos lehet.

Ilyen pl. a Sanmite (hatóanyag: Piridaben), de ez úgy láttam egy gyors keresés alapján, már nem biztos, hogy beszerezhető. Elviekben a Szamócaatka "rokonlélek" ezért, ami arra jó, a Szélesatkára is érzékenyen fog hatni, ezért emeltem azt ki külön.

Esetleg van már frissebb III-as kategóriás "csodaszer", jelezzétek bátran, ha le vagyok maradva.