Vetés/Palántázás

A Chili paprika magjának vetésével kapcsolatos, és az azt követő palánta időszak összes fontos tudnivalójáról igyekszem ebben az egy írásban átfogó képet adni.

 

Az egyszerűség és az emészthetőség érdekében a Tápanyagutánpótlással és a Fényigénnyel kapcsolatos dolgok külön menüpontot kaptak, ezért itt most nem fogok rájuk kitérni. 

 

Honnan legyen saját magunk? 

 

Ez egy nagyon nehéz kérdés, bármennyire is tűnik egyszerűnek... 

 

Ahhoz, hogy megértsétek mi fán terem a jó mag és ne dőljetek be a reklámoknak, első körben kukkantsunk bele annak a menetében, hogy kerül(het) egy termésből mag a kezetekbe.  

 

Képzeljük el, hogy Erős Enrico Olaszországban nézegeti a chilijeit, kóstolgatja őket és arra a következtetésre jut, hogy milyen jó pofa lenne, ha lenne egy nagyon rücskös, hupilila színű, extrém erős hibridje, mert a Magyar piacon ezt biztos szeretnék. 

 

Mivel ez nem tudományos szaklap a keresztezéssel, nemesítéssel kapcsolatos olvasmányokat nem szeretném ide átemelni, hisz túl nyers és a témát illetőleg nem indokolt a különösebb részletezésük, ezért csak pár fontosabb apróságot emelnék ki, ami minket hobbistákat érint. 

 

A mai trendek azt mutatják, hogy mindenki árul mindent és mindenki megvesz mindent, továbbá mindenki csinál mindent. 

 

Fontos tisztáznunk azt, hogy stabil fajtákhoz több évre van szükség, míg egyáltalán azt lehet mondani, hogy az egy fajta.  

Továbbá az F1 hibrid vetőmagokat is minden évben szakszerűen újra kell "gyártani".  

 

Mivel ezzel nem akarok foglalkozni, de szemlélteti mégis csak szeretném, hogy ezt, hogy kell elképzelni, itt egy rövid videó minden Magyar első "chilis" élményét garantáló Univer cég jóvoltából, hogy is kell ezt komolyan csinálni, mikor kitalálja, hogy szeretne egy új fajtát.  

 

 

Ellenben térjünk vissza Enricohoz, aki rendelt innen-onnan magokat elvetette és rájött arra, hogy ő is össze tud porozni két növényt, hogy a végeredményt elnevezze Enrico purple satan lamantin hot fart-nak. 

 

Mennyi a biztosíték arra, hogy jó alapanyaggal dolgozott és nem alapból életképtelen többször visszavetett hibrideket párosított össze, annak reményében, hogy elérje a kívánt színű chilit? 

 

Semennyi. 

 

Enrico vajon foglalkozott e azzal, hogy rezisztens fajtákat dobjon piacra? 

 

Valószínűleg nem. 

 

Gyakorlatilag semmi nem számít a formákon és a színeken kívül. Ennek pedig az a hátulütője, hogy lehet szép színes lesz a termés, de cserébe lehet nem kelnek jól a magok, beteges lesz a növény, rossz ízű lesz a termés (mert ugye az ízével senki nem foglalkozott milyen legyen) stb. stb.  

Csípni nagy valószínűséggel fognak, attól nem kell tartanod és általában ezzel le is van tudva minden más gond. 

Ez olyan, mintha télire rendelnél egy bakancsot, de kapnál egy papucsot helyette és mikor szóváteszed, akkor annyival meg is magyarázzák, hogy mind a kettőnek van talpa a többivel nem kell foglalkozni.  

 

Hobbi szempontjából ez érdekes dolog, de ha a szívünkre tesszük a kezünket semmi értelme, hisz alapvetően szeretnék megenni a chilit nem nézegetni, ott pedig más fontosabb elvárásoknak kell megfelelni. 

 

Tök jó buli, össze-vissza porozgatni, de ezt szerintem tartsa meg mindenki magának otthon a négy fal között, hiszen ez az egyik legfőbb oka, hogy folyamatosan mást kapunk, mint amit veszünk, mert maga aki eladja sem tudja, mi lesz belőle. 

 

 

Tehát az egyik ok, hogy alapból életképtelen és/vagy nem stabil magok vannak a piacon, illetve ha kikelnek akkor sokszor teljesen más lesz a végeredmény, mint amire számítottunk, mert mindenki új fajtákat akar, bármi áron. 

Itt meg kell jegyezni, hogy az ilyen házasítások első szülött gyermeke a legéletképesebb, azaz az F1 nemzedék.  

Ha az F1 gyerekeket elveted és azok termésének a magját elülteted, akkor abból F2 lesz, ami köztudottan kezd szétesni már, ezért nem fogunk magot F1-es hibridekből, mert abból már nem biztos, hogy ugyan az lesz.  

 

Másik ok, hogy pl. Piros helyett sárga lesz a chilid az a spontán keresztporzás. 

Itt annyit érdemes tudni, hogy nem minden chili faj képes életképes utódot összehozni ezért ha egymás mellett is vannak, nem lesz probléma. Jellemzően viszont mi Annuum és Chinense fajokat ültetünk, amik között is lehet keresztporzás, de Annuum-Annuum és Chinense-Chinense között simán lehet az, hogy tetszik a piros Moruga, elteszed a magját, de jövőre pl. Más formája lesz, vagy/és a színe lesz más, azért mert volt mellette pl. Egy sárga Szellem chili és egy kedves méhecske annak a virágporával porozta be a Morugát ahogy ott repdesett a chilik virágai között. 

 

Ezt a példát kivetítve Enricora: 

Ha az ő kertjében minden chili egy "fedél" alatt van, akkor sokkal könnyebben fordulhatnak elő "korcs" magok. 

A véletlenszerű keresztporzás megakadályozása érdekében pollenhálót szoktak használni jobb helyeken. 

De ne felejtsük el az előző pontot, miszerint, ha Enrico is bizonytalan stabilitású fajtákkal operál, hiába használ pollenhálót, hiszen alapból szétesnek ezek a "kreálmányok" és a háló ellenére is lehetnek eltérések az utódok termésein stb. 

 

Magyarul a pollenháló semmit nem garantál csak abban az esetben, ha stabil fajtákat akarunk megóvni a többi növénytől. 

 

Erre vezethető az is vissza, hogy mivel Enrico chili szószt is csinál, spórolás gyanánt saját magokkal dolgozik, ezért folyton romlik a chilik kinézete és pl. A Moruga elveszti a klasszikus "harang" alakját és inkább egy vasalatlan herére hasonlít. 

Ez egy újabb hiba lehetőség, hisz ha Enrico lusta és a termelésre szánt chilik magját is eladja, akkor jöhetnek a kérdések a Chili Paprika Lexikon csoportban, hogy akkor ez milyen fajta, mert Skorpiónak vetted de máshogy néz ki...  

Ilyenkor lehet ez egy szétesőben lévő skorpió is akár, mint látszik. 

Ezt még ha Enrico megfejelte azzal, hogy a Moruga mellé mást is ültetett, akkor bármi is lehet a végeredmény újfent.  

 

Most, hogy ezt is tudjátok látható, hogy csak abban az esetben van értelme feltenni azt a kérdést, hogy ez milyen chili, ha van egy fix listád, amiből lehet választani és a listán szereplők biztos fajták - tehát régebbi, bevált, stabil szelekciók -

Ha nem az lett amit kértél, akkor nemes egyszerűséggel egy ily módokon létrejött "korcsod" van, ilyen egyszerű és teljesen mindegy, hogy hívod. 

 

Nos... 

 

Tételezzük fel, hogy Enrico és barátainak Facebook aktivitása miatt, hiszel emberünk lelkesedésében és rendelsz tőle. 

 

Sajnos tényleg barna lesz a sárga Reaper...  

Lássuk mit NEM csinálsz: 

 

Nem teszed el a magját és legfőképpen nem adsz neki nevet, mert NEM, nincs saját fajtád, mert az nem így működik, ezzel csak a hülyeséget görgeted tovább...  

Természetesen ezt a gyermeteg hibát mind elkövetjük, nem kell aggódni. 

 

Nem tudom mennyire érthetőek az eddigiek, de ha esetleg nem, annyi volt a lényeg, hogy nem feltétlenül lesz ugyan olyan a termése a chilinek, mint amelyikből ki lett szedve a mag és ennek több oka is lehet, amik közül a legjellemzőbbeket próbáltam veletek megosztani. 

 

Van még egy dolog, ami magát a kelést és maga a növény növekedését is befolyásolja azon kívül, hogy maga a fajta rossz... 

 

A különböző betegségek hatással lehetnek akár a kikelt növényekre is, mert a magokon is megmaradhatnak és fertőzhetnek. 

Illetve, ide húznám be a nem megfelelő tápanyagutánpótlást is, ami szintén befolyásolhatja a vetőmag minőségét.  

 

Ezért, ha Enrico lusta és nem megfelelő a növényvédelem és a tápanyagutánpótlás is rossz akár, akkor ezek összessége újabb hibákat hordozhat magában.  

 

Szerintem engedjük is el Enrico-t és lássuk, hogy tudjuk elkerülni, de legalábbis minimalizálni a rossz vetőmagokat. 

Fontos megegyezni, hogy a chili is egy élőlény, ezért bele kell kalkulálni, hogy lehetnek hibák, ezért minimális hiányosságokkal érdemes számolni a legjobb esetben is.  

 

  1. Válassz jó fajtákat, olyanokat amiknek már van "múltja". 

Ha nagyon nem tudod hova tenni a dolgokat akkor írd be pár keresőbe a nevét és ha sok a találat, videók is vannak róla, stb. akkor már jobb helyzetben vagy. Ha pl. csak egy honlapon találod a fajtát, akkor azt nyugodtan kihagyhatod. 

 

  1. Ha nincs kép a termésről inkább ne rendeld meg, hisz aki szeretne eladni az vegye a fáradságot és készítsen egy képet. Ellenkező esetben élj a gyanúval, hogy kép hiányában nem "ígér" semmit azzal kapcsolatban milyen lesz a termés. 

 

  1. Nézd meg több oldalon mit takar a fajta neve. 

Ezt értsd úgy, hogy melyik fajba tartozik, mert pl. Jellemzően Ajik esetében fordul elő, hogy a fajta neve arra utal, hogy Baccatum, (alapvetően chili paprikát jelent az Aji szó, viszont a Baccatum fajtákat hívják így jellemzően) de valójában Chinense. 

Nézd meg azt is, hogy miknek a keresztezése, mennyire jók a felmenők. 

Ha nem nagyon találsz semmit, vagy eltérő dolgokat, az mindig legyen gyanús. 

 

  1. Nézd meg az árus "kertjét". Ha hasonlít egy hobbikertre akkor az már bizonytalanságra ad okot, az elején említett dolgok miatt. 

Ha viszonteladóval van dolgod, kérdezd meg kitől a mag, hogy lásd a körülményeit. Ha nem mondja meg, szíve joga, de neked is, hogy más helyet keress, ami nem biztos, hogy nem előnyös ilyen esetekben. 

 

  1. F1 Sűrű használata. 

Ebben az esetben mindenképp érdekes, hol készül a mag, mert, hogy az jó is legyen hosszú távon, nagy mennyiségben, ahhoz már nem hobbi kert kell. 

 

  1. Túl sok tarka, színes, irreális megjelenésű chili van az oldalon. 

Az ilyen helyek az össze-vissza porzás Mekkája, jobb odébbállni. Jellemzően nem jön össze a valóságban az az érdekesség, ami miatt megveszi az ember. 

 

  1. Ismerős, vagy nagyon rossz minőségű fotók. 

Ha egy fotó több oldalon is feltűnik akkor az, egy hely, csak más néven. Van, hogy ez nem gond, de jellemzően legyenek fenntartásokkal az ilyen képekkel és használóikkal.  

 

  1. Ha kiírják, hogy nem stabil fajta. 

Sajnos van aki ezzel is visszaél. Vannak korrekt helyek ahol feltüntetik, hogy mire számíts, de van aki csak kiskaput lát benne, hogy rossz magot adjon el. Utóbbi esetében már az előző pontokon elbukott, így könnyebben kizárhatók. 

 

  1. Ha az oldalon jellemzően alap fajták vannak, egy jó jel lehet arra, hogy nem lesz gond. 

Ezt még erősíti, ha az előző pontoknak megfelelt. 

 

  1. Túl csicsás, hiányos az oldal, de cserébe sokat ígér. 

A jó bornak nem kell cégér. A vetőmag értékesítés szerintem nem kíván "bazári" marketinget és megjelenést, mert olyan sok a rossz, hogy a jók hamar ki fognak tűnni. (ez csak egy személyes vélemény) 

 

  1. Ne félj a külföldi oldalaktól. 

Sajnos választék és minőség tekintetében nincs megbízható magyar magforrásunk nagy választékkal a tapasztalatok alapján, ezért kénytelen leszel külföldön keresgélni. 

 

  1. Túl sok mindennel foglalkozik az oldal. 

Ez nem feltétlen baj, de ahol szószok, esetleg teljesen más, chilitől független termékek is vannak, nem biztos, hogy eléggé összpontosít a magokra és ez a minőségben is meglátszódhat. Itt szintén igaz, hogy az előző pontok mennyire igazak rá... 

 

Biztos lehetne még folytatni a mag vásárlás 12 pontját, de a legjellemzőbb jelek talán ezek... 

 

Örök kérdés, hogy honnan javallott kezdésnek chili magot venni, és legfőképpen milyen fajtákat érdemes beszerezni, hogy ne legyen elsőre csalódás? 

 

Ezt is külön kell venni. 

Szerintem a legjobb kezdés az mikor kapsz ajándékba egy termést és annyira tetszik, hogy elveted. Bármi is lesz a végeredmény, egy kellemes sikerélménnyel biztosan több leszel (persze, ha kikel és termés is lesz).  

Természetesen, ha már itt vagy, akkor ez vagy megvolt, vagy átlépnéd mert máshonnan értesültél már dolgokról és szeretnél konkrétabb lenni a témát illetőleg, de még nem tudod merre indulj. 

 

Én picit máshogy látom a kezdést és annak értelmét... 

 

Általános nézet, hogy valamilyen Annuum fajtával könnyebb kezdeni, pedig bármivel jó kezdeni, ha stabil fajtával tesszük azt. Ha rossz maga a fajta, akkor vannak a legnagyobb gondok és "nyűgös" növények. 

Nyilván számít az is, hogy bánunk a növénnyel, de az egy másik kérdés... 

 

Tehát én úgy gondolom, hogy bármivel bele lehet fogni a chili nevelésbe legyen, 

Annuum (Jalapeno, Cayenne), Chinense(Piros Habanero, Sárga skorpió, Narancs Habanero, Szellem chili, Piros skorpió), Baccatum (Aji lemon drop), Frutescens (Tabasco), Pubescens (Rocoto Aji Largo és ezzel itt egy példa is arra, hogy azért mert Aji is van a nevében, attól még nem Baccatum) 

 

Az a lényeg, melyik világ ízlik jobban, milyen formában használnád fel, stb. Mert felhasználhatóságuk is eltérhet.  

A fajok mellé írtam pár alap fajtát, amik jó mankók lehetnek és könnyen beszerezhetők.  

Olyannyira könnyen, hogy egy jobb gazdaboltban, hipermarketben, kertészetben is megtalálhatók kora tavasszal. 

Sajnos a rossz vetőmag az ilyen helyekre is beférkőzött, ezért érdemes a már bizonyított márkáknál keresgélni (ZKI, Kertimag, Kiepenkerl), hogy ne legyen probléma. 

 

Azért azt jó tudni, hogy csak Annuum és Chinense fajták lesznek ebben a formában elérhetőek, ezért ha más is érdekel, akkor az internet marad mint lehetőség a beszerzésükhöz.  

 

Szerintem innen ki is derült, hogy csak azért mert nem az internetről van a mag még lehet jó, csak nincs akkora választék. 

 

Kezdésnek a boltból simán jó magokat lehet szerezni és ha esetleg nem válnak be a fajták, vagy unalmasak lesznek, akkor érdemes felcsapni az internetet. 

 

Szögezzük tehát le, hogy nincs kezdő faj/fajta! 

Olyan van, hogy elkezded valamivel... 

Kb. Úgy lehet leírni egyes fajták között a különbséget, mintha tetszene az autóversenyzés (legyen az most pl. Az extra hot csípősség) és szeretnél megtanulni vezetni, de valaki azt javasolja, hogy kezdésnek tanulj meg biciklizni (legyen ez pl. A macska pöcse erős paprika).  

Teljesen más világ a kettő.  

Azzal jó kezdeni, ami tetszik és abba beletanulni, mert jobban fog motiválni, ha olyan dolgot kell tanulnod, ami valóban, konkrétan érdekel és nem csak hasonló... 

 

Folytassuk onnan, hogy meg van a mag végre. 

 

Ennek időben legkésőbb Januárban kell megtörténnie. 

(Számoljátok bele, hogy egyes esetekben csak a kiszállítás lehet akár egy hónap is!!)

 

... És kezdjünk bele abba, amiért most valójában itt vagyunk... 

 

Alapvető kérdés, hogy mikor kell vetni. 

Ez fajonként változik. 

 

Chinense: 

 

Ezek a chilik lassan indulnak be, a termések beérése is nehézkesebben indul a megszokottakhoz képest, de ha egyszer elkezdik, nincs megállás.  

Ebből adódóan nem lehet elég korán kezdeni, mert minél életképesebben kerülnek ki, annál több termés várható Novemberig.  

 

Alapvetően megfelelő helyet és fényt kell nekik biztosítani kiültetésig és, ha ezek adottak, akár Decemberben sincs korán a vetéshez. 

 

Normál időpontnak a Január közepe és Február eleje mondható. Ha ennél később veted el akkor is lesz termésed valamennyi, de a Blog arról szól, hogy legyen minden a legjobb ezért rossz megoldásokkal nem foglalkoznék most itt. 

 

A vetést követően viszonylag lassú növekedésre kell számítani, ezért a Chinense becsapós lehet mikor az ember a helyekkel kalkulál. Minél több a levél, annál jobban felgyorsulnak az események. 

Az első "Y" elágazás után megállíthatatlan sebességgel törnek előre, ebben a szakaszban a fény egy kritikus pont és a trágyázás is. 

 

 

Pubescens: 

 

A Rocotokat sem nagyon kell máshogy elképzelni azzal a különbséggel, hogy még nagyobbat tudnak nőni. 

Január közepe előtt ezért semmiképpen nem érdemes vetni, de Február eleje után sem, hisz érését tekintve szintén később lesz rajta paprika. Kezelhetősége ezért nem túl jó, hisz kell neki a fény, idő és a tér, erőteljes növekedése miatt. Ha nagyon az ember fejére nő, utolsó megoldás egy agresszív visszametszés lehet. Nem kell félni, simán kinövi, olyan szinten mintha soha nem lett volna metszve. 

Itt megjegyezném, hogy a Chinense sokkal érzékenyebb egy korai metszésre, tehát ebben is különböznek.  

Azt hihetnénk, hogy ha így tud nőni, biztos jól is terem, de ellenkezőleg. Fajta jelleg, hogy kevés virágot hoz, amik például kedvezőtlen időjárás hatására könnyen be sem kötnek. 

Előnytelenségei miatt, inkább 'gyűjtői" darabok. Az íze is megosztó, a fekete magok látványa különösen visszataszító lehet, amihez egy puha, lédús paprika párosul. 

Ha jó a fajta, alapvetően nem nehéz a tartása és a kevés chili számot kompenzálja, hogy termése vastag húsú ezért súlyra többre képes / termés, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.  

 

 

Annuum, Baccatum, Frutescens: 

 

Ezeket a fajokat engedelmetekkel egy kalap alá venném, mert sok a hasonlóság köztük, de jellemzően az egyszerűségük közös, - pl. : virágok könnyebben kötnek, így szinte bárhol (kis túlzással) lehet őket tartani. 

 

Természetesen fajta függő is, mert nagyon változatos a paletta, vannak kivételek.  

 

A vetési idő szintén hely és technológia függő, de alapvetően Február közepe-vége a jó időpont, maximum Március eleje. Nem gond ha korábban veted, de legyen helyed.

 

A kezdeti növekedés erőteljes, egy viszonylag gyorsan kialakuló felfelé törő palántával kell számolni. Ha hamar tapasztalunk elágazásokat az arra fog utalni, hogy nagy eséllyel kis termetű bokorra lehet számítani, mert olyan fajta. 

 

Jellemzőbb viszont, hogy nyúlánk, egy szál, magas növények lesznek. Fontos a fény, de nem kell túlzásba esni, - ez alatt azt értem, hogy ezek eredendően nyúlánkabbak és ha nem, mert annyira lelkesen kapják a fényt, akkor az már nyomorgatás mintsem jó. 

Az a másik véglet mikor nagyon hosszú a szár és semmi nem történik. 

Itt halkan megjegyzem, hogy sokan azt hiszik, hogy jók a méter körüli elágazás mentes palánták, mert milyen nagyok...  

Az igazság az, hogy nem jók! 

 

Ezen tulajdonságai miatt ezeket a fajokat nem érdemes pl. Chinensekkel együtt lámpázni, mert hamarabb lesz magas és távolabb kell helyezni a fényt annak ellenére, hogy a Chinense még örülne, ha közelebb lenne a lámpa. 

Egyébként nyugodtan lehet metszegetni ezeket is, ha nincs más megoldás, de nem minden esetben érdemes.  

 

Bár egyszerű fajoknak említettem, tulajdonképpen semmivel nem egyszerűbbek, pusztán több olyan fajtát találunk köztük, amik jobban kötnek és nem dobálják el könnyen a virágokat, illetve kiszoktatásnál nem olyan érzékenyek a napra, hidegre, de ez sok mindentől függhet ezért utóbbi tulajdonságokat fenntartásokkal kezeljük. 

 

Arra próbálok utalni most, hogy mert pl. Jobban köt, az nem azt jelenti, hogy nem hálálja meg a növény a megfelelő gondoskodást ezért bátran el lehet őket hanyagolni és bele lehet ültetni őket akár betonba is, mert úgy is mindegy. 

Nagyon nem mindegy! 

Gondozás szempontjából ugyan úgy kell figyelni a dolgokra, mint a többi faj esetében, csak nem feltétlenül lesz minden pont közös, - tehát nem feltétlen ugyan az lesz a jó egyiknél, másiknál.  

 

Ez a legfontosabb dolog és erre kell a legjobban figyelni, hogy minden fajnak, de akár fajtának is más-más igényei vannak! 

 

Mindezek tudatában, még mielőtt bármit elkezdenél, ki kell találni hány palántát szeretnél és azok milyen faj/fajta chilik lesznek. 

 

Ha ez megvan, még mindig nem a vetés jön, hanem ki kell találni a helyüket, hol tudnak akár Júniusig is kényelmesen elférni. 

A legprofibb megoldás ha a cserepek minden oldalától 40, vagy akár több centiméter hely van a növények között. 

Felfelé kb. 1-1,5 m hely legyen.  

Minden más megoldás, ami nem biztosít ekkora teret, az minőség romlással fog járni.  

Ennek mértékét a Wattok emelésével lehet csökkenteni, de ha nagyon egymásra nőnek a növények, a legjobb lámpa alatt is elkezdenek versenyezni és nyúlni. 

 

Természetesen minél több a növény, annál lehetetlenebb, hogy ekkora tereket biztosítsunk, de jó tudni, hogy mindennek az origója a megfelelő térállás.  

 

Teljesen felesleges ezért különböző dobozokkal tervezni. Alapból korlátolja a helyet, plusz nincs szükség a kelés után annyi hőre, ami pl. Egy erősen lámpázott dobozban létre tud jönni, sőt károsan tud hatni, még akkor is, ha megy a ventilátor.  

 

A Chili nem Cannabis, nem kell dugdosni, szagokat "elrejteni" és nincs is benne annyi pénz, hogy megérje egy bizonyos szintet átlépni. 

 

Tisztában vagyok azzal, hogy van akinek a hobbi részét képezi egy profi Grow box megalkotása/vásárlása, de alapvetően nem ezen fog múlni, ha van lehetőség tavasszal a kiültetésre. 

Ha nincs... Na akkor kell Grow box a Gomoa.net-ről és profi lámpa, ha termést is szeretnénk beltéren, minőségi szinten. - De mint mondtam én ebben nem hiszek, mert a chili esetében nem térül meg.  

 

Persze ez főként a fényről is szól és annak hasznosításáról... Erre ebben a menüpontban térek ki. 

 

Lényeg a lényeg: 

Legyen minél nagyobb hely és fény. 

Ha nem lámpázol, akkor közvetlen az ablak párkány az egyetlen lehetőség! 

Nagyon fontos, hogy konkrétan érnie kell a nap sugarainak a leveleket!  

Az, ha csak "világosságot" kapnak NEM számít fénynek!! 

 

Ebből az adódik, hogy az a legmegfelelőbb ablak, amiből a legtöbb órán át látod a napot. Ha nem látszik a nap és nem telibe süt rá a chilire, akkor az nem számít fényforrásnak, pusztán nincs sötét. 

 

Tehát szoba közepe, ablak alatt a földön, stb. Akkor sem számít világos helynek, ha szemre nekünk elegendő a fény. 

 

Magyarul, ha nem éri közvetlen a nap sugara a növényt, akkor ki kell egészíteni lámpával a technikát.  

 

Érdekesség lehet, hogy a nap pályája változik és szerencsére a kritikus hónapokban mivel nincs olyan "magasan" pont kedvezőbben éri a növényeket az ablakban. 

 

Ezért van az, a jelenség is pl., hogy akár furcsa módon rosszabb lesz a helyzet Júniusra, hisz a nap "fentebb" jár és lehet nem tudja az adott ablakban úgy érni a növényeket mint előtte. Ezt tetézi, ha közben levélbe borul az ablak előtti fa is.  

 

Jelenleg ott tartunk, hogy meg van a darabszám és a helyünk, továbbá ha szükséges, akkor a plusz fényforrásunk. 

 

Gondolhatnák, hogy már vethetünk is, de... Még mindig nem. 

 

Most jön a Chili gyökérzetével kapcsolatos cikk. 

 

Az tud segíteni abban, hogy mi is legyen a következő lépés, pontosabban mi értelme van pont azt választani következő lépésnek. 

 

Valahogy a magból növényt kellene varázsolni, ami bele kell, hogy kerüljön valamilyen közegbe. 

 

Több opció van arra, hogy lehet magot csíráztatni: 

 

  1. Készítünk, vagy veszünk jó kis földkeveréket és egyből abba vetünk, ami azt jelenti, hogy kb. 0,5cm mélyre belerakjuk a magot. 

  2. Csíráztatunk, pl. Egy benedvesített papírtörlőben. 

  3. Használunk valamilyen köztes megoldást.  

 

Lássuk: 

 

A földbe ültetésnél mindent el lehet képzelni, csak a klasszikus értelemben vett földet ki kell hagyna valójában. 

 

Egyszerű a dolog, kell tőzeg, nagyon érett, porított marhatrágya és egy csipet hosszú hatású műtrágya. 

 

Ebből keverünk egy finom mixet. 

Lehet "spilázni" természetesen és kerülhet bele más is, de alapvetően fölösleges.  

 

Az az értelme a keverékünknek, hogy a tőzegben nincs sok tápanyag, ezért teszünk bele egy keveset. Ha nem teszel bele, akkor hamarabb kell műtrágyáznod. 

Természetesen lehet pici korban is tápanyagot pótolni a nekik megfelelő mennyiségben, megfelelő táppal.  

 

Ha nincs kedvünk ezzel bíbelődni (föld-kevergetés), akkor a Plagron földek könnyű és jó megoldást jelenthetnek. 

 

Hihetnénk, hogy egyértelmű, hogy mindez egy kb. 9x9-es műanyag cserépbe kerül, de nem az. 

Vannak "új" megoldások, illetve házi-barkács "trükközések".  

 

Házi barkács jellemzően a tejfölös dobozok, eldobható poharak és hasonló műanyagok. 

 

Ezeknek van létjogosultságuk, két fontos dologra kell csak figyelni: 

  • Legyen lyukas az alja. 

  • Ne legyen átlátszó.  

 

A lyukakra azért van szükség, hogy a fölösleges víz el tudjon folyni és ne rohadjon be a gyökér. 

 

Az átláthatóság, pedig nem kedvez a gyökerek növekedésének, főleg napon. 

 

Általában az alternatív műanyag cserép megoldások ezen a két ponton buknak el, de van olyan lehetőség, ami bár még környezetbarátabb, csak a gond van velük. 

Ilyenek az elbomló papír cserepek, tojástartó és ezekhez hasonló "szerves" tuti tippek. 

 

Gyakorlatilag ezek penészgyárak, mert a keltetéshez szükséges körülmények, pont kedveznek az ilyesfajta cserepeken megszülető penésznek. 

 

Meg lehet oldani a problémát, de a legegyszerűbb, ha inkább hanyagoljuk ezeket a módszereket. 

 

Amennyiben mégis unod már a műanyag cserepek egyszerűségét, akkor szövet cserepeket tudok ajánlani helyettük, mert azoknak legalább értelmük is van, sőt akár helyet is tudsz nyerni velük. 

 

Ha megvan minden, kerüljön bele a cserepekbe a "föld", majd kis kézi permetezővel nedvesítsd át alaposan.  

 

Két fontos dolog volt most itt: 

Az egyik, hogy mindenképp permetezőt használj egészen addig, míg nem lesznek megfelelő méretűek a palánták.  

 

A másik, hogy már a vetés előtt kezd el a nedvesítést, hogy beálljon a rendszer, akár 2-3 nappal. Tehát vegye át a hely melegét ahol lesznek, ill. A vízháztartás is jó legyen.  

 

A magokkal is hasonló a helyzet. 

 

Egy estére kerüljenek langyos vízbe, többre felesleges, majd reggel mehet a földbe. 

 

Kb. 0,5 cm mélyre kerüljenek, de inkább kevesebb, mint több legyen ez a szám az a lényeg, hogy némi föld legyen rajta. A rákerülő földet ne tömörítsd be, csak lazán takard be a magokat.  

 

Lehet természetesen tálcába is vetni, ez már egyéni kérdés, annyit érdemes megfogadni, hogy mindenből többet vess el annál mint ahány darabra szükséged lesz. 

Cserépben ezt úgy kell elképzelni, hogy egy lyukba 3-5 mag is kerülhet akár. Természetesen ez is faj/fajta függő, mert pl. Az Annuumok jellemzően jó arányban kelnek ezért 2-3 mag is indokolatlan lehet.  

Ha nem ismered a fajtát és a magod forrását, inkább vess 3-5 magot, az a biztos. 

 

Ha esetleg kijön mind, a sorsuk lehet visszacsípés, vagy a fölösleg elajándékozása, bármi. 

A kelési arány nagyban függ a nedvességtől.  

Alap hiba a túl sok víz, mindig épp, hogy csillogjon a nedvességtől a talaj, mert ha tocsog, berohadhat a mag, ha száraz akkor meg kiszárad. Fontos az állandóság, de nem mindegy mi az állandó...  

 

Amennyiben minél több palántát szeretnél egy fajtából, érdemes tálcába vetni, mert ha esetleg valamelyik nem kel ki, fölöslegesen ne bíbelődj a külön cserepekkel. Ha kikeltek és megerősödtek, pl. egy villa segítségével kiemeled őket a földből és beülteted a saját cserepükbe. Egyáltalán nem érzékenyek az átültetésre a kis csemeték.

 

Nagyjából ezen a síkon helyezkedik el a benedvesített törlőkendő módszer is, annyi további egyszerűsítéssel, hogy a kikelésig a földet is megspórolhatod.  

 

Itt annyi a lényeg, hogy langyos vízzel (Mindig langyos vízzel spriclizz, még nem erősödtek meg a növények!) benedvesítesz egy papírtörlőt és arra kerülnek a magok. 

-Majd berakod őket egy műanyag dobozba, vagy egy Ikeás Istad zárható zacskóba, propagátorba, bármibe, ami megtartja a párát. Fontos, hogy oxigén azért jusson be egy minimális bármibe is kerülnek. 

 

Egyszerűnek hangzik, de pár dologra érdemes figyelni: 

 

-Állandó hőmérséklet (később térek ki) 

-Egy dobozban egy fajta. Alapvetően ez egy apróságnak tűnhet, de az emberek nagy százaléka leejti ezeket a tárolókat és az összes mag összekeveredik. 

-Ne főzd, párold meg a magokat. - annyira ne gondold túl a hőt és párát.  

-Ne álljon a vízben a törlőkendő és a magok, mindig közepesen legyen nedves.  

-Oxigén legyen. (Pici nyílás, pár apró lyuk, stb.) 

 

A legfontosabb pedig az, hogy ami kibújik a magból az a gyökér! Ezért "ezek" a kis fehér nyúlványok az átültetésnél föld alá kerüljenek és lefelé KELL nézzenek. 

 

Értelemszerűen, ha látod a gyökérkezdeményt, mehetnek is saját cserép tőzegbe fényes helyre. 

 

Ennél a módszernél már csak a kőzetgyapotban keltetés egyszerűbb. 

 

Nyisd félbe a kockát, tedd bele a magot és kész. Folyton legyen nedves a kocka, ami egyébként mindig kellő vizet vesz fel, így akár alá is önthető a víz és nem kell naponta öntözni. 

Ha kikelt a mag, nyugodtan maradhat az első pár levélig is akár a kockában (módszertől függ), majd kockával együtt mehet a földbe.  

 

Egyszerű és megbízható technika.  


Kihagytam a tőzegkorongot, mert szintén penész gyárak és nem mindig jó minőségűek, könnyen túl lehet locsolni őket, berohad a mag, stb. . (általában a nagyon sötét, inkább fekete színűek a rosszak.)

 

Eddig, inkább a közeg volt a téma, hogy mibe kerüljenek a magok, - most jöhetnek a körülmények. 

 

Fény: 

Keltetés szempontjából érdektelen, nem kell fény a csírázáshoz.  

Ahogy megpillantjuk a születő chilit, akkor viszont már mehet is az ablakba, vagy a lámpa alá, nem kell megvárni, hogy teljesen kijöjjön a föld alól.  

 

Hő, páratartalom: 

 

Ez sokkal kritikusabb kérdéskör, főleg azért, mert "picit" túlgondoljuk sokszor és pont ez lesz a hiba. 

 

Nem hímes tojás a chili magja sem, nem kell aggódni. 

 

Mint írtam, az állandóság fontos, és három tényező összhangja. (Víz, pára, hőmérséklet) 

 

Jól kell bánni a vízzel, nyirkosságra kell törekedni, nem iszapolásra. 

 

Mindent le kell fedni, a cserepet is kelésig pl. Folpackkal, amire szúrsz pár lyukat. 

Legegyszerűbb egy olcsó propagátor, ha indokolt egy drágább fűthetőt is vehetsz. 

Ezek alatt nem szokott gond lenni a levegőzéssel, de kellően tartják a hőt és párát is (ez a lényege a lefedésnek). 

Nem kell túlzásba esni és "hermetikusan" lezárni a magokat, mert számít a friss levegő is, tehát nem lesz jobb, ha teljesen zárod őket, mindig legyen egy pici rés legalább valahol. 

 

Amit észre kell venni, hogy ebből a viszonylag zárt közegből nem sok víz fog hamar elszökni, ezért, ha nem minden nap kell vizet pótolni, akkor nem kell vizet pótolni egész egyszerűen. Nincs olyan, hogy konkrét időközönként kell pótolni a nedvességet, mert ezt több tényezőtő befolyásolja.  Minden az aktuális megfigyelésedtől kell, hogy függ jön, - ha úgy látod már kevésbé nedves, akkor "spriclizz", de akkor is csak minimálisan. 

 

A legnagyobb kérdés a hőmérséklet. 

 

Alap, hogy ez is faj/fajta függő, de nyugodtan általánosíthatunk: 

25-30 Celsius között semelyik mag nem fog megsértődni, jó lesz.  

 

Azt kell megérteni, hogy nem neked kell, hogy tetsszen a hőmérséklet, hanem a magoknak. 

Olyan megoldás a lényeg, ahol állandó tud lenni a hőmérséklet, nem csak azért mert nem segít a kelésben a nagy hőmérséklet ingadozás, hanem mert ez a penésznek is kedvez. 

 

Tehát ha este befűtesz de reggel lekapcsolod a fűtést, mert nem vagy otthon, akkor az nem igazán szerencsés. 

 

Ha szellőztetés mániás vagy, se nyitogasd az ablakot a magokra, mert nem fogják szeretni. 

 

Magyarul, olyan helyen legyenek, ahol állandó a hőmérséklet. 

A legjobb példa egy panel fürdőszoba az állandó 26-29 Celsiusával, ha ahhoz hasonló körülményeket tudunk teremteni az már nem lehet rossz.  

 

Ezzel arra utalok, hogy olyan helységet válasz, ahol fix a hőmérséklet és semmiképp sem annak ablakában. Ha ez adott, akkor nincs nehéz dolgod. 

 

Amennyiben nincs megfelelő helyed, akkor egy fűthető propagátor mindent megold. 

 

Érdemes egy picit körbejárni a fajok közti különbséget, mert nem minden esetben szükséges ennyire odafigyelni a megfelelő hőmérsékletre. 

 

Annuum fajták: 

Ide tartoznak a "klasszikus" chilik, mint például a CayanneMacskapöcse, Hegyes erős, Jalapeno, stb.. 
A legtöbb esetben alapból jól kelnek, nem szokott gond lenni velük. Annak is betudható ez, hogy régebbi fajták és viszonylag stabilak, ill. A nemesítésüknél a termeszthetőségükre is figyeltek, nem csak arra, hogy nézzen ki a termés. Ebből adódóan a tiri-tarka színű új hibridek például okozhatnak csalódást, ezekkel a "celeb" chilik esetében lehet számolni, jellemzően Jalapeno fajták. Ilyen esetekben inkább azt mondanám, hogy alapból életképtelen magokkal van dolgunk és nem feltétlenül a hőmérsékleten fog múlni (ez egyébként minden fajra igaz szerintem egy bizonyos mértékig). Ezért számoljuk bele a hiba faktorokat is: 

  • Rossz fajta 

  • Rosszul gondozott növények, amikről a magot szedték (betegség, tápanyagproblémák) 

  • Nem érett termésekből fogott mag 

  • Esetleges rossz körülmények között tartott magok, nem várt behatások pl. Szállítás közben (fagyás, stb.) 

 

Jól látszik, hogy tőlünk független dolgok hada is befolyásolja már a startvonaltól kezdve a kelés sikerességét. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy olyan magforrással és/vagy olyan fajtákkal nem érdemes foglalkozni, amik jellemzően rosszul kelnek, mert csak fölösleges bosszúságot okoznak. 

 

Maradjunk annál, hogy Annuum fajták jó minőségű magjairól beszélünk a továbbiakban. 

Ebben az esetben nem akkora probléma, ha nem aggódjuk túl a hőmérsékletet. Fontos megegyezni, hogy a megfelelő levegős, nem túlöntözött közeg megléte alappillére továbbra is a keltetésnek, tehát bármilyen módszerrel is keltetünk, erre figyelni kell. 

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy 20 Celsius környékén már könnyedén ki fognak kelni. 

Ha már foglalkozunk velük, természetesen teremthetünk melegebb feltételeket is, de ha még csak most kezdenél két tő Cayanne paprikával, semmi különösebb teendőd nincs a plusz hőmérsékletek terén, csak válassz nekik egy olyan helyet a szobában, ahol nem zavarnak míg kikelnek. 
 
Baccatum fajták: 

Lényegében ugyan az mint az Annuum. 

 

Chinense fajták: 

 

Picit nehezebb a történet, de nem csak a hőmérséklet terén, hanem sokkal több a gagyi fajta és a selejt mag. 

 

Éppen ezért, no meg mert a faj igényei is másak, érdemes 30 Celsius körül tartani őket. Többet teljesen felesleges biztosítani, de ha nem tudod egyenletesen hozni ezt az értéket, akkor 25 Celsiusig elég jó arányokról tudunk beszélni. Az igazság kedvéért itt érdemes megjegyezni, hogy aki vetett már chilit életében az tudja, hogy ha jó a mag, simán kijönnek az Annuumnak megfelelő környezetben is, de kétségtelenül jobbak az arányok magasabb hőmérsékleten. Ezért ha a lakást nem fűtöd fel nagyon, akkor Chinense fajták csíráztatásához, hosszútávon kifizetődő egy fűthető propagátor és gyakorlatilag ott tudsz keltetni a lakásban, ahol szeretnél. Ha van hozzá affinitásod, készíthetsz saját propagátort is, a neked megfelelő méretben, ez a része teljesen egyénfüggő a cél a lényeg, az oda vezető útnak pedig a hobbista képzelete szab határt. 

Összegezve, a Chinense fajták kapjanak több figyelmet a hőmérséklet terén.  

 

Pubescense fajták: 

 

Gyakorlatilag ugyan az, mint a Chninense. 

A vetésénél érdemes az egységesen fekete magokat előnyben részesíteni, ha van választási lehetőség. 

 

 

A hőmérséklet témáját összefoglalva elmondható, hogy a magasabb hő segíti, gyorsítja a kelést olyan fajtáknál is, amik erre igénytelenebbek. Vannak azonban olyan chilik, amik alapból melegebb körülmények között szeretnek csírázni. Elmondható az is, hogy a hőmérséklet nem helyettesíti a jó magot és a jó keléshez szükséges körülményeket, láss tovább a hőmérő értékein is.  

A legfontosabb az, hogy helyén kezeld a fajtáid, ugyanakkor nyugodtan éld ki a kreativitásod, de az ésszerűség határain belül, mert a chili nem aligátor tojás és ha nagyon nem tudsz pontos hőfokokkal kalkulálni sem dől össze a világ és a chili magjából nem fog krumpli kikelni csak azért mert nem 30, hanem 25 fokot sikerül hoznod. 

 

 

Egy klasszikus hibát azért kiemelnék, ami annyit tesz, hogy a meleg reményében konkrétan a fűtőtestre helyezed a keltetőt. Ez egy nagyon rossz ötlet, mert a kelleténél jóval melegebb lesz és akár meg is főzheted a magokat.  
A másik véglet, mikor plusz fűtés nélkül a földre teszed őket. Ez azért nem jó, mert a meleg felfelé szál és a konyha csempéjén minden bizonnyal hidegebb lesz, ezért inkább egy szekrény tetején keress nekik helyet, jobb híján. 

 

Miután kitaláltuk a helyet és szépen elvetettünk mindet, adódik a kérdés, 

Hány nap múlva kezd kibújni a magból a növény? 

 

Nem szeretném ismételni magam, hogy mi befolyásolja a kelést, ezért a lényeg: 
a fajta, miben, hol csíráznak és a hőmérséklet. 

 

Ilyen szempontból is az Annuumok és a Baccatumok vezetik a mezőnyt, ha minden ideális, akkor akár 3 nap múlva találkozhatunk a föld felett velük. Megfelelő körülmények között durván egy héten belül ki szoktak kelni. Lehetnek eltérések, de akkor az már a nem megfelelő körülmény, stb. Kategória, -mindenesetre, nem kell feladni egy hét után a dolgot, de ha 2 héten belül sem történik semmi, akkor érdemes megnézni a magokat, hogy történt e változás, van e értelme várni tovább?... 
 
Bármikor, bármelyik fajta magját ki lehet egyébként óvatosan piszkálni vizitre, nem jelent gondot a kelés szempontjából. 
 
A népszerű Chinense fajták nagyon változatosan tudnak kelni a már említett hibái miatt, illetve a más igényei, esetlegesen nem megfelelő tartási körülmények végett. 

Ennek fényében lehet egy széles skálát megadni, ami 4 naptól, 1 hónapig is terjedhet. 

Én nem igazán hiszek abban, hogy átlagosnak/normálisnak állítsak be valamit, ami esetleg, előfordulhat ezért maximum 2 hét a normális kelési idő. A jó magok ki fognak jönni ennyi időn belül. Abban az esetben, ha pár magod volt és csak rájuk számíthatsz, akkor nem kell lemondani róluk 2 hét után, mert jóval későbbi kelés is előfordulhat, de 2 hónapnál tovább azért már sok reményt ne fűzz azokhoz amik nem keltek ki.  
Örök kérdés, hogy ki a felelős azért ha nem kelnek ki a magok. Erre az a legdiplomatikusabb válasz, hogy amíg nem vetettél és sikeresen keltettél ki pl. 100 tő Chinense fajtát, addig te vagy a hibás. 
Kell egy bizonyos rutin, hogy tisztába légy a hibaforrásokkal és el tudd dönteni, hol lehet a gond. -Ha ez megvan, meg már úgy is máshonnan szerzed majd be a magot és meg fogod érteni azt is, hogy a chili élőlény és nem gyárban készítik robotok, mindig benne van a pakliban, hogy nem kell ki, mert egész egyszerűen ilyen a természet... 
 

Ne félj változtatni idő közben, ha úgy látod, hogy nagyon rossz módszert próbáltál ki, simán át lehet rakni új közegbe a magokat, ezen szintén nem fog múlni. 
 
Rocotoknak szintén nem szentelnék többet annál, hogy lényegében ugyan az, mint a Chinense, esetleg jobban belefér az akár 2 hét utáni kelés is. 

 

Eddig a pontig túl vagyunk a chilizés legkönnyebb szakaszain.  
Valamiben, pihenget egy mag... 
 
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy kikeltek a magok... 
 

Vannak olyan esetek, hogy a magba szorul a teljes sziklevél. Ez magától nem fog lejönni, elhal a magban a növény, ezért segíteni kell neki.

 

Ha minden rendbe van, elkezdődhet a palánták földi élete. 

 

Az első lépés az, hogy hogyan tovább?: 

 

Abban a pillanatban, ahogy a föld felé kerül a "görnyedt derekuk", a hő és fény lesz a legbefolyásolóbb tényező. 
Ez az a pont mikor fényt kell már biztosítani, ami vagy ablakot, vagy lámpát kell hogy jelentsen. 

Ha a keltetőt úgy alakítottad ki, hogy ott is tudnak maradni benne a növények, mert kapott egy lámpát is, vedd figyelembe, hogy a kikelt növényeknek már nincs szüksége 30 Celsius körüli értékekre, figyelj arra, hogy a lámpával együtt se melegedjen túl 24-26 Celsiusnál. Érdemes tudni, hogy a hő befolyásolja a növekedést ezért kevesebb fény esetén könnyebben nyúlik meg a növény melegben, mint alacsonyabb hőmérsékleten. Mivel a cél a gyors, de szép növekedés ezért a középútra törekedjünk, mert egy bizonyos hőmérséklet felett károsodik a növény, deformálódnak a levelek stb. És egy pont után nem lesz gyorsabb a növekedés sem. Ha túl hűvös a hely, akkor pedig nem fog olyan mértékben nőni ahogy szeretnénk, sőt, ha drasztikusan csökkentjük a hőmérsékletet tápanyag problémák is előfordulhatnak, ilyen például a foszfor hiány amit lilás levelek és szár jellemez (sok esetben ez fajtajelleg is lehet, nem kell egyből erre gondolni). Kompromisszumot mindenképp kell kötni, valami rovására ez egészen biztos. 

 

Bár ez komplikáltnak tűnhet, mégsem mondanám annak és kifejezetten nem szabad túlkomplikálni. 
Nem szükséges atombunkereket építeni, mert a palánták ennyire meg nem érzékenyek. 

 

A tápanyagutánpótlás is szerves része lesz a hétköznapoknak, amiről itt olvashatsz, ezért most nem térnék ki rá. 

 

Ahogy nőnek a palánták, úgy lehet elhagyni a kézi permetezőt és direktben locsolni felülről 
Az öntözés mértéke továbbra is az adott helyzettől függ, nincsenek szabályok, annyi a lényeg, hogy ne tocsogjon a víztől, mert főleg a kezdeti időszakban a palántadőlés veszélye nagy lehet. A szár földhöz közeli része bebarnul, majd gyakorlatilag szó szerint eldől a növény. A sok víz nem csak ennek a gombabetegségnek kedvez, de a már említett tőzeglégy lárvájának is, ill. Egyéb gombáknak is a penészig bezárólag. 
Alulról a lusták szoktak öntözni, én nem javaslom, mert nem egyenletesen veszik fel a vizet és nincs akkora kontroll így a növények felett, mint mikor egyesével locsolunk minden tőnek személyre szabottan. 

Ha idővel zavaróak a levelek, nyugodtan lelehet fokozatosan csipkedni őket alulról olyan mértékig, hogy az első Y elágazás tövéig fel lehet szedni. Fontos, hogy mindig elegendő levéltömeg legyen, mert az hatással van a növekedésre. Ha levelek helyére hajtások nőnek, nem szükség lecsípni őket. Megoszlanak a vélemények a "Vízhajtások" létjogosultságáról, hobbi szinten szerintem jobb ha maradnak, de azokat is fel lehet kopasztani levélügyileg kiültetésig. 
 

Érdemes pár naponta forgatni a növényeket, hogy a fény minden oldalt hasonlóan érjen és ne fejlődjenek féloldalasan (ez főleg ablakban jellemző). 

 

Amennyiben virágok jelennek meg kiültetés előtt a növényeken, nem kell velük foglalkozni. Ha leesnek, leesnek, ha termés lesz belőlük az sem gond. Jellemzőbb, hogy nem lesz kötés, de pl. Az Annuum és Baccatum fajták ezt könnyebben cáfolják meg, ezért nagyobb a létjogosultságuk erkély nélküli panelosok számára.


Fontos kiemelni, hogy előnyösebb a fejlődés szempontjából, ha kiültetés előtt nincsenek virágok, illetve később a metszés is érdekes a termések minősége kapcsán, DE 

Hobbiból az a meggyőződésem, hogy nem feltétlen kell ezzel foglalkozni, mindenesetre jó tudni.

 

A palánta időszak a műtrágyázás témája mellőzésével nagyjából ennyi. 
Esetleg egy karózásra lehet szükség, ha mindent jól csinálunk és akkora palántáink lesznek kiültetésig. 

 

Ha bármilyen kérdésed maradt, az olvasottak ellenére is, azt a CHILI PAPRIKA LEXIKON Facebook csoportban tedd fel és megválaszoljuk. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mire figyeljünk a Chili Paprika gyökérzetével kapcsolatban? - Avagy, minden a gyökereknél kezdődik...

A Chili Palánta Tápoldatozása

Napégés/Kiszoktatás